Rájöttek, miért süketült meg Beethoven

Utólag jól sült el, hogy szegény Beethovent a halálos ágyán sem hagyták békén a rajongói, és az egyikük több hajtincsét is levágta az agóniája közben. Egy kutató ugyanis most a legkorszerűbb technológiával vizsgáltatta meg a zeneszerző igazoltan saját hajtincsét, hátha kiderül valami Beethoven bajainak okáról. A zeneszerző ugyanis azon felül, hogy harmincéves korára szinte teljesen megsüketült, élete nagy részében kínzó emésztőrendszeri gondoktól szenvedett: rettenetes görcsök kínozták, állandóan fingott és hasmenése volt. 57 éves korában pedig látványos szenvedések után halt meg.

William Meredith, a San Jose State University Beethoven-kutatóközpontjának igazgatója vezette a mostani vizsgálatot. Ő Kevin Brown ausztrál zenerajongó üzletember gyűjteményéből azért kapott meg 3 ellenőrzött Beethoven-tincset, mert Beethoven már fiatalon annyit szenvedett a nyavalyáitól, hogy 32 évesen arról rendelkezett, a halála után próbálják meg kideríteni, mitől volt ennyire beteges. A gyűjtő pedig teljesíteni szerette volna a kívánságát.

Az eredmény: a végül tüzetesen megvizsgált két hajtincsben extrém magas volt az ólomtartalom. Az egyikben grammonként 258 mikrogramm, a másikban 380 mikrogramm. Miközben a normális érték kevesebb mint 4 mikrogramm grammonként.

A vizsgálatot végző Mayo Clinic laborvezetője szerint ezzel bizonyított, hogy Beethoven nagy ólomterhelésnek volt kitéve. Paul Jannetto azt nyilatkozta a New York Timesnak, hogy ő még sosem látott ilyen magas értékeket, pedig az intézete a világ minden részéből érkező mintákat vizsgál. De ez az ólomkoncentráció elmondása szerint nagyságrenddel volt nagyobb az eddigi rekorderénél.

A zeneszerző hajában az arzéntartalom a normális érték 13-szorosa, a higanytartalom pedig a 4-szerese volt, de az extra sok ólom önmagában is megmagyarázza az emésztési problémákat és a megsüketülést.

David Eaton toxikológus, aki nem vett részt a kutatásban, a New York Timesnak azt mondta, hogy Beethoven ismert emésztőrendszeri problémái tökéletesen megfelelnek az ólommérgezés tüneteinek. A süketségről azt mondta, hogy maga az ólomterhelés károsítja az idegrendszert, ami halláskárosodáshoz is vezethet. Eaton szerint azt nehéz megmondani, hogy a mérgezés okozta-e a halálát. Az nem merült fel, hogy a mérgezés szándékos lett volna.

Az ólombevitel legvalószínűbb oka Jerome Nriagu, a Michigan University ólommérgezés-szakértő kutatója szerint az olcsó bor lehetett. Az olcsóbb borokat ebben az időszakban gyakran javították fel édes ízű ólomacetáttal, mit sem tudva annak mellékhatásairól. Az egyszerűbb bort ráadásul gyakran olyan fémtartályokban erjesztették, amit ólommal foltoztak be. De gyógyszerekbe és kenőcsökbe is előszeretettel kevertek ólomszármazékokat.

Márpedig Beethoven híres borivó volt: úgy tartotta, hogy jót tesz az egészségének, ezért fiatal korától napi egy üveggel küldött le, idősebb korábban pedig, ahogy rászokott, ennél is többet. A barátai a halátusája közben is kiskanállal adagolták a szájába a gyógyítónak hitt bort. A titkára jegyezte fel az utolsó szavainak a történetét: amikor meglátta, hogy a kiadójától 12 palack bort kapott ajándékba, azt mondta: „Kár, kár, túl késő!”, ezek volt az utolsó feljegyzett szavai.

Azt nem lehet mondani, hogy Beethoven ne törődött volna az egészségével: orvostól orvoshoz járt a titokozatos tüneteivel, egy ponton pedig 75 különféle gyógyszert és kencét használt egyszerre. Ezek egy része feltehetőleg csak növelte a bajait, mert ólmot tartalmazott.