Josep Borrell: A külföldi ügynöktörvény elfogadása negatívan hat Grúzia uniós csatlakozására
A tbiliszi parlament által végső olvasatban kedden elfogadott, külföldi ügynökökről szóló törvény szelleme és tartalma nincs összhangban az Európai Unió alapvető normáival és értékeivel, elfogadása negatívan hat Grúzia uniós csatlakozására, jelentette ki az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerdán.
Josep Borrell közleményében hangsúlyozta, az Európai Tanács azzal a feltétellel adta meg Grúziának az uniós tagjelölt státuszt, hogy a kormány megteszi az Európai Bizottság novemberi ajánlásában meghatározott kilenc vonatkozó lépést, melyek megkövetelik az emberi jogok védelmét, valamint a civil társadalom és a média szabad működését. Utalnak továbbá a polarizáció megszüntetésének és a dezinformáció elleni küzdelemnek a szükségességére, emlékeztetett.
A külföldi ügynökökről szóló törvény aláássa a civil társadalom és a független média munkáját, hangoztatta. „Az egyesülés szabadsága és a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető jogok, melyek Grúzia uniós társulási megállapodás részeként tett kötelezettségvállalásainak és uniós csatlakozási útnak középpontjában állnak.”
„Elfogadhatatlan a civil társadalom képviselőinek, politikai vezetőknek és újságírók, valamint családjainak megfélemlítése, fenyegetése és fizikai támadása” - fogalmazott Borrell, majd hozzátette: „sürgetjük a grúz hatóságokat, hogy vonják vissza a törvényt, tartsák fenn az EU felé vezető út iránti elkötelezettségüket, és mozdítsák elő a szükséges reformokat.”
A törvényről és a tízezres tüntetéseket brutálisan leverő rendőri fellépésről ebben a cikkben írtunk részletesen.
A strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkára, Marija Pejcinovic Buric közleményében „nagyon kiábrándítónak” nevezte a törvény elfogadását, és azt írta: nem tükrözi a konstruktív párbeszéd szellemét, hogy a tbiliszi parlament anélkül hozta meg döntését, hogy megvárta volna a tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság vonatkozó véleményét.
„Sajnos figyelmen kívül hagyták a nemzetközi partnerek azon aggodalmait, hogy a törvénytervezet összeegyeztethetetlen az európai demokratikus és emberi jogi normákkal” - fogalmazott.
A főtitkár azt írta: „mély aggodalommal töltik el” azok a jelentések, melyek megfélemlítésekről, fizikai támadásokról, aránytalan erőszak alkalmazásáról, jogellenes fogva tartásról, személyes adatok kiszivárogtatásáról és megbélyegző narratívákról szólnak békés tüntetőket, civil aktivistákat, újságírókat és ellenzéki képviselőket célozva.
Buric felszólította az illetékes grúz hatóságokat, hogy tegyenek azonnali lépéseket a „demokratikus társadalom elveivel összeegyeztethetetlen fellépések” megelőzésére, miközben biztosítják az állítólagos jogsértések összes bejelentett esetének megfelelő és hatékony kivizsgálását.
Az Európa Tanács készen áll segíteni a kaukázusi országot abban, hogy teljes mértékben megfeleljen a nemzetközi normáknak, megszilárdítva ezzel demokratikus fejlődését és további előrehaladását az uniós csatlakozás felé, tette hozzá közleményében az Európa Tanács főtitkára.
Farah Dakhlallah, a NATO illetékes szóvivője a közösségi oldalán közzétett üzenetében azt írta, a grúz kormány azon döntése, hogy elfogadta a külföldi ügynökökről szóló törvényt, „rossz irányba tett lépést jelent”, és tovább távolítja az országot az európai és az euroatlanti integrációtól. A NATO sürgeti a grúz kormányt, hogy változtasson irányvonalán és tartsa tiszteletben a békés tiltakozáshoz való jogot - tette hozzá a szóvivő. (MTI)