Nem Észak-Macedóniának, hanem az ország korábbi nevén, Macedóniának akarja hívni hazáját a választásokat megnyerő Belső Macedón Forradalmi Szervezet-Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) elnöke, Hrisztijan Mickoszki, aki ezzel fel akarja rúgni azt a 2018-as megállapodást, amely lezárta a névvitát Görögországgal.
Mickoszki úgy gondolja, alapvető joga van arra, hogy úgy hívja az országát, ahogy akarja, ha pedig Görögország úgy gondolja, hogy ezzel felrúgják a 2018-as preszpai egyezményt, forduljanak a Nemzetközi Bírósághoz.
A nyugat-balkáni ország neve hivatalosan 2019 januárjában változott meg Macedóniáról Észak-Macedóniára a Görögországgal folytatott névvita és megállapodás eredményeképpen. Ennek köszönhető, hogy Görögország azóta nem akadályozta az ország euroatlanti integrációját, így például Szkopje 2020-ban a NATO tagjává válhatott.
A névvita május 12-én, az új köztársasági elnök beiktatását követően lángolt fel ismét, Gordana Sziljanovszka-Davkova ugyanis elnöki esküjének letételekor nem Észak-Macedóniának, hanem csak Macedóniának nevezte az országát. Görögország ezt követően újra Észak-Macedónia európai uniós csatlakozásának blokkolásával fenyegetőzött.
Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök szerint „jogellenes és elfogadhatatlan”, hogy Sziljanovszka-Davkova eltért a hivatalos szövegtől eskütételében. A köztársasági elnöki hivatal közleménye szerint az új elnök nem akart felháborodást kelteni, és a jövőben is be kívánja tartani az ország alkotmányát.
Gordana Sziljanovszka-Davkova ugyanakkor már elnöki kampányát is a „Macedónia újra büszke lesz!” mottóval folytatta le, és többször is leszögezte, hogy nem szeretné használni az ország nevében az „észak” jelzőt.