Gyurcsány páros lábbal szállt bele Magyarba

Kisebb glosszát tett közzé Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke a Facebookján.

Az esszenciája az írásnak az, hogy mennyire hasonlít egymáshoz Orbán Viktor és Magyar Péter.

Ezzel valójában körbeértünk: Magyar régóta mondogatja, hogy Orbán és Gyurcsány egykutya. Orbán kampánya arról szól, hogy Gyurcsány és Magyar egy (baloldali) akol. Most az derül ki, hogy Gyurcsány szerint Orbán és Magyar ugyanolyan.

A „Rejtőzködők” c. mű arra a párhuzamra épít, hogy mind Orbán, mind Magyar rejtegeti emberei valódi arcát. Orbán Sulyok Tamásét, akit kérdezni sem lehet, meg sem szólalt nyilvánosan, mielőtt megválasztották:

„A sarki műkörmös nagyobb elővigyázatossággal vesz fel maga mellé bárkit. Tudni akarja, hogy ki az, akit beenged az üzletébe, kire bízza vendégeinek egy részét. Magyarországon Orbán alatt egyszerűbb köztársasági elnökké válni, mint elmenni műkörmösnek.”

Az ok szerinte világos, azért rejtegették Sulyokot, mert terhelt a múltja és jelene, és „nyilván kínos lett volna, ha már megválasztása előtt kiderül, az ember megrögzött nácimentegető.”

Magyar a másik rejtegető, valójában róla szól ez a poszt. A jelöltjeihez nem lehet intézni egy kérdést sem, pedig az ember még a házat sem festeti le szívesen olyasvalakivel, akit nem ajánlottak neki, vagy akinek legalább egy kérdést nem tett fel, fejtegeti a volt miniszterelnök. Aztán elkezdi felkérdezni – de nem is annyira Magyart, hanem az ellenzéki választókat!

„Mondják, mit tudnak Magyarról? Nem arra utalok, hogy milyen férj volt, hogy milyen lelkesen szolgálta a NER-t egy évtizedig. Arról tudunk valamit. Vezetett már mondjuk egy falut? Bármely összetett politikai közösséget? Egy nagyvárosi politikai szervezetet? (...) Miért nem áll ki vitákra? Miért keresi a kifogásokat? Ismerik a jelöltjeit?”

Azzal folytatja, hogy senki nem tudja az emberei nevét, azt se, hogy kik vannak a listáján, meg se szólalnak, és hogy Magyar maga tiltotta le őket.

„Hajlandóak rájuk bízni ismeretlenül saját sorsukat? És a családjukét? A hazájukét? Annyi elég, hogy a Péter szerint rendes, jó emberek? Ennyi garancia elég a hazájuk sorsára?”

Annyiszor elismétli mindezt, hogy a poszt közepe után az az érzése támad az embernek, mintha tényleg bajban lenne a koalíció. A végén már ahhoz hasonlítja a Magyarra leadott szavazatot, amikor a gyerek szülésénél a tapasztalt orvos helyett egy beugró szülészasszisztens működne közre.

És a végén az atombomba, finom áthallással:

„Egyébként van egy unokatestvérem, az Öcsi. Dolgos, jó állapotban lévő férfi, bár időnként fájlalja a derekát. Család- és hazaszerető ember. Soha nem verte a feleségét, rendesen hazaadta a pénzt. Mindig mindenki elégedett volt vele. És még nem rontotta el soha, úgy, mint mi, igaz, eddig nem is próbálkozott. De most megpróbálná, mondja nekem. Nem adnának neki is egy esélyt? Ja, és azt mondja, ő eljönne vitatkozni is. Mit szólnának hozzá? Esetleg? Ne próbáljuk meg?”