Mivel a magyar politikából hosszú ciklusok óta kikopott a hagyományos választási vita kultúrája, jobban mondva a Fidesz tudatosan kikoptatta onnan, érthető rákészülés előzte meg a közmédia EP-választási vitáját csütörtök este, minden oldalról.

A Fidesz által szorosan fogott közszolgálati média először szervezett választási vitát 2010 óta: a hatalom gyakorlatát ismerve ez azt jelentette, hogy a kormánypárt vezetése úgy mérte fel: jelen helyzetben egy ilyen vita szolgálhatja a párt választási érdekeit.

Az oka ennek nyilvánvalóan Magyar Péter váratlan és dinamikus felfutása volt. Magyarország még nem látott olyat, hogy egy majdhogynem semmiből (és többé-kevésbé a Fideszből) kinőtt politikus ilyen rövid idő alatt ekkora népszerűségre tegyen szert.

Új helyzet, hogy két hónap alatt valaki lekörözze a komplett ellenzéket, összehozzon egy legalább 20, egyes felmérések szerint már közel 30 százalékos támogatottságú pártot, sokezres tüntetésekkel végigturnézza az országot. És hogy itt-ott elbizonytalanítson kormánypártiakat, sőt, belemarjon a fideszes táborba is.

A kormányt lépéskényszerbe hozta Magyar menetelése, aki előbb Gyurcsány Ferencet és Orbán Viktort igyekezett vitára kényszeríteni, majd azzal fenyegetőzött: megatüntetést szervez az MTVA épülete elé, ha a közmédia és a kormány kifarol a felhívása elől.

Magyar maga igyekezett kikényszeríteni a vitát, de ezzel együtt sem tűnt feltétlenül úgy, hogy megéri belemenni ebbe a Fidesznek. Talán mégis tartottak egy újabb tömegdemonstrációtól.

Mindenesetre május elején Deutsch Tamás fideszes listavezető jelezte, hogy persze szigorúan hazai pályán (vagyis a közmédiában), de hajlandó kiállni egy vitára, majd az MTVA váratlanul hozzá is látott az esemény megszervezéséhez. Ekkor már május második felében jártunk, a Tisza párt ellenzéki dominanciája egyre látványosabbá vált. Magyart is meglepte a közmédia döntése, emelte a tétet, újabb feltételeket szabott – legyen főműsoridő, kevesebb résztvevő – de innen már nem farolhatott ki, és nem is próbálkozott ezzel.

Betolni Magyart minél mélyebben a baloldalra, fékezni a felfutását - ez lehetett a kormányzati kommunikációs stratégia az új helyzetben. Tizenegy EP-listavezető egy stúdióban, egy ilyen helyzet alkalmasnak látszott

egynek mutatni Magyart a sok közül, megpróbálni lehúzni őt az ellenzéki mocsárba. A kis pártok is nyilvánosságot kaphatnak így, lecsíphetnek az erősebbektől valamennyit, ha sikerült megszólítaniuk bizonytalanokat. És talán azt is gondolhatták, hogy a fideszes törzsbázist az intenzív békepárti kampánnyal sikerült már körbekeríteni. Meg hátha hibázik Magyar.

Egy váratlant húzni a váratlannal szemben. A műsorvezetők (Németh Balázs, Volf-Nagy Tünde), a témák (háború, migráció, Brüsszel) és a formátum mind a kormánypárt igényeit tükrözte, a stúdióba meghívott Mráz Ágoston háromszor ismételte el, hogy a baloldalon nagy lesz a baloldali lökdösődés a baloldali politikusok baloldali belharcában,

mégsem jött ebből jól ki a Fidesz.