• Mexikó első női elnökévé választották Claudia Sheinbaumot. A százharminc milliós országban több fontos intézmény, a szenátus, a Legfelsőbb Bíróság és a Nemzeti Választási Intézet élén is nők ülnek, harminckét államában tíz női kormányzó van.
• Az új elnök kampányában nem foglalkozott dedikáltan olyan kérdésekkel, mint az országban ugyan már dekriminalizált, de nagyon szigorúan szabályozott és nehezen hozzáférhető abortusz, a tinédzserterhességek vagy a nők nagyon alacsony jelenléte a munkaerőpiacon.
• Lefoglalta, hogy legnagyobb ellenfelének is folyamatosan bizonygatnia kellett: képes a maga ura lenni, és nem elődje bábja.

A regnáló Nemzeti Újjászületési Mozgalom (Movimiento Regeneración Nacional, rövidítve „morena” avagy barna) jelöltje és fő kihívója, Xóchitl Gálvez üzletasszony biztosítékai voltak annak, hogy Mexikónak történetében először női államfője lesz. Még az esélyes férfi jelöltek is messze elmaradtak tőlük. A baloldali-szociáldemokrata Sheinbaum a szavazatok ötvenkilenc százalékát szerezte meg - szám szerint harmincötmilliót - és ezzel a fiatal mexikói demokrácia történetének legnagyobb győzelmét aratta a konzervatívként és mosolygósként jellemzett ellenzékivel szemben. Még soha senki nem nyert választásokat harminckét százalékpontos fölénnyel.

A klímakutatóként komoly tudományos, Mexikóváros korábbi kormányzójaként és környezetvédelmi minisztereként pedig politikai múlttal rendelkező szociáldemokrata nemtől, kortól és társadalmi osztálytól függetlenül tette zsebre a szavazókat: pártja kilenc mexikói államból hétben nyert, beleértve Mexikóvárost is, ami minősített többséget biztosít számára az alsóházban, és akár a szenátusban is. Xóchitl egyedül a felsővezetők és a diplomások körében bizonyult népszerűbbnek - de ők a választók kevesebb, mint tizenhét százaléka.