• Minden választásnál jelennek meg a sajtóban olyan hírek, hogy egyik-másik politikus gyerekeket használ fel a választási kampányhoz, amit nem csak az ENSZ-egyezmény tilt, de a Nemzeti Választási Bizottság is bünteti.
• Ennek ellenére a politikai kommunikációnak mindig is részei voltak a gyerekek, akik a kampányban többféle dolgot is szimbolizálhatnak.
• A gyerekek mutogatásával a politikusok érzelmi és racionális hatást is kiváltanak.

A Népszava május közepén számolta ki, hogy minden harmadik nagyvárosi polgármesterjelölt használ gyerekeket a kampányához a Facebookon. Azóta volt egy békemenet is, ahol a kormánypártok a Nemzeti Színház műsora keretében használtak fel gyerekeket a kormányzati üzenet terjesztésére.

Kedden megírtuk, hogy a nagykőrösi fideszes polgármesterjelölt, Körtvélyesi Attila a város tűzoltóságának rajzpályázatának nyerteseit díjazta, az erről készült felvételeket kitette a Facebook-oldalára. A szülők nem adtak hozzájárulást. Szerdán a 24.hu számolt be arról, hogy elmarasztalta a Nemzeti Választási Bizottság a sukorói fideszes polgármestert, mert a szülök tudta és beleegyezése nélkül vezényelt ki általános iskolás tanulókat a Fiatalok Háza átadó ünnepségére, ahol beszédet mondott.

A hírek megjelenése után több gyerekekkel foglalkozó civil szervezet is felhívást intézett a kampányoló politikusoknak, hogy ne használják a gyerekeket kampánycélra - vagyis fejezzék be a „politikai pedofíliát”.

De miért szeretik annyira használni a politikusok a gyerekeket a kampányban és mit üzennek ezzel a választóiknak? Erre kerestük a választ Farkas Xénia a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársával, aki több tanulmányában is foglalkozott kampánykommunikációval.

A politikus egy közölünk