Az Új „Mi vagyunk a grund”, vagyis a Galaxisok „Örökre elég volt ebből”-je szólt a hangszórókból, amikor megérkeztem a Tisza Párt feat. Magyar Péter választások előtti utolsó gyűlésére. Azonnal feltűnt, hogy a közönség demonstráció közbeni dinamikája – úgy értve, hogy a fizikai mozgásuk a rendezvény területén – vadonatúj közösségként mennyire eltér a bármelyik másik párt tüntetésein tapasztalhatótól. A jelenlévők igen komoly része még az ismerkedés fázisában van, láthatólag maga sem tudja, hogy katasztrófaturistaként, sima érdeklődőként vagy annál többként van jelen, ezért a megjentek fele szinte folyamatos, lassú mozgásban van, és azt figyeli, hogy milyen emberek vannak itt rajta kívül. Ez nem egyszerűen a „megkeresem a haverokat” típusú keringés: az érintettek nem konkrét személyeket keresnek, hanem egészen lassan krúzolgatva általánosságban szkennelik a tömeget, hogy jó helyen járnak-e egyáltalán.
Ez nem hülyeség, annyira nem, hogy én is ezt csináltam, Magyar közönsége annyira érdekesen tér el a régi ellenzék vagy a Fidesz utcai táborától. A Hősök terén vegyes korú, de a Békemenet közöségénél átlagban jóval fiatalabb, jól öltözött közönség jelent meg. Pár perc után jöttem rá, hogy mitől volt kezdetben fura érzésem. A való életbeli Tisza-közönség tisztára olyan volt, mint a választási reklámfilmekben és plakátokon megjelenő, gondosan összeválogatott műszavazótáborok: a jelölt megy az utcán, mögötte és mellette túl jól kinéző, a lakosság minden rétegét képviselő fogkrémreklámarcok mosolyognak lelkesen: az Aktív Nagypapa, a Jövőbe Optimistán Tekintő Fiatal Anya és Apa, a Karrierjére Koncentráló Fiatal Felnőtt, a Kirepültek a Gyerekek Házaspár és a Tehetséges Elsőszavazó Diák szerepében. Itt tényleg ilyesmi volt a megjelentek igen nagy része. A látvány filmszerűségét növelte, hogy még alig terjedt el a transzparenskultúra – tényleg lehet, hogy a közönség komoly része olyanokból áll, akik ezelőtt életükben nem jártak tüntetésen –, ezért a tömegben szinte csak a magyar zászlók jelentettek látványelemet, azokból viszont elképesztően sokat lengettek.
A vicc az, hogy a szombati demonstráció alapján nagyon úgy tűnik, minden ember közül éppen Magyar Péter csinálja meg az első magyar polgári pártot. Abban az értelemben, hogy ő hozta össze az első olyat, aminek az eseményei kulturális értelemben a magyar keresztény – és kevésbé keresztény – középosztályhoz szólnak, annak kulturális termékeivel szórakoztatják és vonják be a közösséget, annak a koordinaátarendszerében értelmezhetőek.
Mi volt például az üzenet most szombaton?
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!