Magyar idő szerint csütörtök este zajlik a Tesla éves részvényestalálkozója, itt derül majd ki, hogy hogyan szavaznak az autógyártó részvényesei Elon Musk gigantikus, több mint 56 milliárd dollárt meghaladó értékű fizetési csomagjáról. Ez természetesen minden idők legnagyobb vezetői javadalmazása, évek óta lázban tartja az amerikai gazdasági sajtót, és jelen állás szerint Musk meg is fogja kapni, legalábbis Twitteren már csütörtök reggel arra utalt, hogy az eddig beérkezett szavazatok alapján többségben lesznek a fizetési csomagjára szavazók.
A történet érdekessége, hogy Musknak 2018-ban egyszer már megszavazták ezt a jutalmat a Tesla részvényesei. Musk akkor vállalta, hogy az éppen 59 milliárd dollár értékűre taksált autógyártó értékét egy évtizeden belül 650 milliárd dollár fölé viszi. A tervet 12 lépcsőben kellett végrehajtania, és minden szintlépés után újabb szeletet kapott a Tesla összes részvényének mintegy tizedét kitevő, összesen 304 millió darabból álló részvénycsomagból.
Csakhogy volt egyetlen egy részvényes, a mindössze kilenc darab Tesla-részvényt birtokló Richard Tornetta, aki úgy érezte, hogy Musk fizetési csomagja abszurd, és igazságtalan a cég részvényeseivel szemben. Ezért a bírósághoz fordult, és az amerikai cégügyekben általában illetékes Delaware állam bíróságának egy bírája idén januárban egyetértett a keresettel.
A bíró arra jutott, hogy a jutalmul beígért fizetési csomag „felfoghatatlanul nagy” volt, ráadásul az ezt beterjesztő igazgatótanács tagjai túlságosan közel álltak Muskhoz, és nem tettek eleget annak, hogy megfelelően informálják a részvényeseket a csomag részleteiről.
Mire az ítélet megszületett, Musk a 12 szükséges lépcsőfokból 11-et teljesített, sőt, egy rövid időre a vállalat becsült értéke az ezermilliárd dolláros értékhatár fölé is benézett. És a Tesla vezérigazgatója továbbra is úgy gondolja, hogy a csomag jár neki, ezért csütörtökön újra szavaztattak róla. A Tesla jogi csapata úgy látja, hogy a bírósági ítélet utáni ismételt szavaztatással már megvalósul az összes feltétele annak, hogy a részvényesek megfelelően legyenek tájékoztatva, és a cégtől független jogászok is nyilatkoztak arról az utóbbi időben, hogy ha a bírósági döntés ellenére a részvényesek ismét megszavazzák Musk számára a hatalmas jutalmat, akkor az már bíróság előtt is védhetőbb lesz.
Az persze kérdés volt, hogy hogyan szavaznak majd a részvényesek: például múlt szombaton jelentette be a világ legnagyobb vagyonalapja, az 1,7 ezer milliárd dollár értékű értékpapírt kezelő norvég nemzeti vagyonalap, hogy ők nemmel fognak szavazni. A norvég alap a Tesla nyolcadik legnagyobb részvényese, és már 2018-ban sem támogatták Musk extrém fizetési igényét. A norvégok amúgy általában nem szokták támogatni, ha a cégeknél túl nagy fizetéseket osztanak ki a vezérigazgatóknak, mindenesetre Musk pár napja úgy kommentálta a döntésüket, hogy „nem cool”.
A norvég alap mellett természetesen birtokol a Tesla részvényeiből számos jelentős intézményi befektető is, de az autógyár esetében viszonylag magas a kisbefektetők aránya, akik a részvények mintegy 44 százalékát tartják kézben. Közöttük sokan lehetnek azok, akik éppen azért szálltak be pont a Teslába, mert Musk személye meggyőzhette őket arról, hogy ide érdemes fektetni a pénzüket. Viszonylag gyakran felmerülő állítás, hogy mivel Musk számtalan projektje közül egyedül a Tesla van jegyezve a tőzsdéken, sok befektető nem is annyira az elektromos autók iránt érdeklődik, hanem egyszerűen ez az egyetlen eszközük, hogy magába a „Musk-projektbe” beszálljanak. Ahogy az is visszatérő állítás, hogy mivel ez az egyetlen tőzsdén jegyzett Musk-vállalat, Musk előszeretettel használja arra a céget, hogy más, rendkívül költséges projektjeit finanszírozza általa.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!