„Nagyon sokat ártani Magyarország igazából nem tud” – hogyan alakul az uniós színtér az európai választások után?

POLITIKA
június 23., 09:52

Az uniós politikai színtér (át)alakulása az európai választások után címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést a Lakmusz, a Mérték Médiaelemző Műhely és a Political Capital választási dezinformációval foglalkozó közös projektjének záró konferenciáján, június 2-án.

Mi volt a választás tétje, hogy fog kinézni az Európai Parlament a következő öt évben, hol lesz ebben a Fidesz és a Tisza Párt helye: többek közt ezekről a témákról beszélgetett Végh Zsuzsanna, az amerikai German Marshall Fund politikai elemzője, Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója és Krekó Péter, a Political Capital igazgatója. A beszélgetést Rényi Pál Dániel, a 444.hu újságírója moderálta.

photo_camera Rényi Pál Dániel, Végh Zsuzsanna, Bíró-Nagy András és Krekó Péter
Fotó: Political Capital/Facebook

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni, az alábbiakban a főbb témáit foglaljuk össze.


Hónapokon keresztül hallgattuk a kampányidőszakban, hogy ennek az európai parlamenti választásnak a tétje nem kisebb, mint az: háború vagy béke.

De mi volt a választás valódi tétje, volt-e ilyen egyáltalán európai szinten, vagy inkább a nemzeti és helyi terekben volt lényeges, ki hogyan szerepel az egyes országokban?

„Alapvetően persze volt tétje. De a kampányok tipikusan inkább nemzetiek voltak, és sokkal inkább az adott társadalmakban fontos témákra reflektáltak, illetve az eredmények is sok esetben a hazai politikával való egyetértést vagy egyet nem értést tükrözték – kezdte Végh Zsuzsanna, aki szerint mindezek ellenére a választások tétje sokkal inkább európai, mint nemzeti. – Ha azt nézzük, hogy Európa ismét különböző válságokkal találja magát szemben, akkor egyáltalán nem mindegy, hogy az Unió fő törvényhozó testületének milyen az összetétele, és milyen többség fog összeállni ahhoz, hogy egy új bizottságnak támogatást szavazzon” – fogalmazott.

A politikai elemző szerint a választások eredménye nyilván befolyásolja azt is, hogy egy új bizottság milyen prioritásokat tud kitűzni, és azok mennyire képesek reflektálni az éppen aktuális válságokra – legyen az háború, klímahelyzet, gazdasági kérdések vagy bármi más.

Végh Zsuzsanna úgy véli, az eredmények alapján az új bizottság sokkal kevésbé fogja tudni továbbvinni a zöld-progresszív agendát, ami az elmúlt öt évet fémjelezte.

Bíró-Nagy András szerint a háborúpárti-békepárti narratívát erősen hazai, belpolitikai fogyasztásra szánták, az európai szintű kommunikációs- és értelmezési narratívában ez nem jelent így meg a kampányidőszakban. Ami viszont Nyugat- és Kelet-Európában is megmozgathatta a fantáziákat, kiindulva az Orbán Viktor által belengetett „Foglaljuk el Brüsszelt” szlogenből, az az, hogy lesz-e radikális jobboldali áttörés. Ez egy létező, de Bíró-Nagy András szerint „kicsit túlfújt” narratíva volt, főleg az eredmények ismeretében. A jobboldal érdemben tudott erősödni az előző ciklushoz képest, ami lehet hatással olyan közpolitikai kérdésekre is, mint a zöldpolitika, ez azonban a mainstream jobbközép erősödése, míg összességében az euroszkeptikusoknak nem sikerült olyan mértékű áttörést elérniük, ami a döntéshozatalra is érdemi hatással lehetne.

Krekó Péter ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, Európa jövője nem csak az Európai Parlamentben dől el, hanem a tagállamok szintjén is. A mostani választás tényleges tétje az volt, hogy az elkövetkező időszakban megmarad-e a támogatás Ukrajna mögött. Eddig egy tagállam – Magyarország – kivételével konszenzusos álláspont volt az Európai Unióban ebben a kérdésben.

Krekó szerint a szélsőjobb valóban nem tudott teret nyerni, a kérdés pedig az, hogy ezen a térfélen melyik modell honosul meg. Az elszigetelt, önérvényesíteni csak vétóval képes, régóta hatalmon lévő Orbán Viktoré, vagy a kevesebb ideje regnáló Giorgia Melonié. Olaszország miniszterelnöke sokkal moderáltabb irányvonalat követ, az európai szélsőjobb pedig Krekó szerint inkább a Meloni-modellre lesz fogékony. Fontos megjegyezni: Meloni, illetve Olaszország az egyik legfontosabb támogatója Ukrajnának, ezért különösen ironikus, hogy a magyar miniszterelnök épp abba az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) nevű frakcióba próbálta belobbizni a fideszes EP-képviselőket, ahol a saját narratívájuk szerint háborús uszítók vannak (azóta kiderült, hogy Meloni kosarat adott Orbánnak).

Hogy fog kinézni a következő öt év az Európai Parlamentben? Ki vezetheti az Európai Bizottságot?

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a Körnek? Itt tudsz belépni.