Már a hivatalos döntés előtt, titokban adhatott a magyar kormány 817 milliót a csádi jelenlétre

A békepárti magyar kormány felvetésére tavaly novemberben fogadta el a parlament azt a határozatot, melynek értelmében 200 magyar katona megy Csádba. A magyar misszió célja, hogy hozzájáruljon a Száhel-övezet stabilitásához a migráció csökkentése érdekében, és mivel a magyar kormány érdeke a nemzetközi béke, részt kell vennie az országnak a terrorizmus elleni harcban is. A magyar katonák így nemcsak Csádban, de a szomszédos országokban is bevethetők lesznek, melyek közül van, ahol polgárháború dúl. Az eredeti tervek szerint a magyar misszió 2024 tavaszán indult volna, ám erről egészen mostanáig semmilyen információ nincs.

Hogy ez a misszió pontosan mennyibe fog kerülni, arról egyelőre nincsenek információk, viszont a költségvetés egy része nemrég mégis láthatóvá vált a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. tavalyi éves beszámolójából.

„A csádi humanitárius, képzési és fejlesztési központ létrehozására” ugyanis 817 millió forintot adott a külügyminisztérium az ügynökségnek, a program megvalósításának időszaka pedig 2023. szeptember 15. és 2024. december 31. közé esik.

Árulkodó dátumok

Ezek az időpontok pedig arra engednek következtetni, hogy Csád már jóval korábban komoly szerepet játszott a kormány afrikai terveiben, minthogy elkezdtek volna kommunikálni róla. Azbej Trisztán egy tavaly júliusi nyilatkozata alapján sokkal inkább Niger, illetve Mali tűnhetett annak az országnak, amire nagyobb figyelmet fordítanak, viszont a tavaly nyáron Nigerben kiéleződött konfliktus felborította a terveket.

Vegyük is végig a legfontosabb eseményeket!

• A csádi misszióról megjelent kormányhatározatból derült ki, hogy 2023. szeptember 23-án érkezett a csádi elnök meghívó levele a magyar kormányhoz. Itt érdemes megjegyezni, hogy már ez is előzmény nélküli és váratlan fejlemény, hiszen miért pont ekkor és miért pont a magyar katonákat hívja országába az elnök, miközben már a franciák is a helyszínen voltak.
• 2023. október 11-én bejelentette a Hungary Helps Ügynökség, hogy Csádban humanitárius fejlesztési központot nyit a kormány.
• Egy héttel később, október 18-án jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf, hogy 200 magyar katona megy Csádba.
• November 6-án pedig elfogadta a parlament a magyar misszióról szóló törvényjavaslatot.

Most pedig egy 2024 májusában leadott dokumentumból derül ki, hogy hetekkel a fenti események előtt már egészen kiforrott tervekkel rendelkezhetett a kormány Csáddal kapcsolatban. Sőt, a tervek annyira előrehaladott állapotban voltak, hogy már jelentős összeget is rendelt egy részéhez. Az, hogy a beszámolóban szereplők alapján szeptember 15-étől lehetett felhasználni a külügytől kapott 817 millió forintot, azt jelenti ugyanis, hogy

a pénzzel kapcsolatos konkrét döntésnek ennél korábban kellett megszületnie a kormányon belül.

Hogy legyen még egy csavar a történetben, a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. idei üzleti terve szerint a támogatási időszak egy nappal korábban, szeptember 14-én kezdődött.

A Direkt36 korábbi cikke is azt támasztja alá, hogy már jóval korábban jelentős döntések születtek Csáddal kapcsolatban, mint ahogy arról a nyilvánosság tudomást szerzett volna. A miniszterelnök fia, Orbán Gáspár ugyanis 2023 májusa és 2024 januárja között az afrikai magyar katonai misszió előkészítéséhez kapcsolódó tárgyalás mindegyikén, legalább hat alkalommal részt vett a fotók és videók tanúsága szerint.

A nyomozásban szintén résztvevő Le Monde-nak egy a csádi hatóságokhoz közel álló forrás azt is elárulta, hogy eleve Orbán Gáspár volt az, aki az Afrikában bevettnek számító „családi diplomácián” keresztül a tárgyalások előmozdításához szükséges kapcsolatokat megteremtette. A 2023 július elején Csádba érkező magyar delegáció fogadását úgy sikerült elintézni szerinte, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök fia Mohamed Bazoumtól, a 2023. július 26-án puccsal megbuktatott nigeri elnök fiától kapott segítséget. Bazoum fia volt az, aki Orbán Gáspárt összekötötte jó barátjával, Karimo Débyvel, Mahamat Idriss Déby csádi elnök féltestvérével. A forrás szerint a magyarok eredetileg Nigerbe küldték volna a katonai missziót, amit a puccs meghiúsított – ezt követően kerestek Orbán Gáspár segítségével kapcsolatot a csádiakhoz.

Az összeg kevesebb mint fele megy humanitárius segélyekre

A Hungary Helps Ügynökség üzleti terve szerint a teljes 817 milliós összegből 716,5 milliót az idei évben fognak felhasználni, ebből 143 millió forint menne majd a dolgozók bérére és juttatásaira; a csádi irodában egy magyar és egy helyi dolgozik jelenleg. Három speciális gépjárművet is vesznek, erre és az üzemanyagköltségre 79,7 millió forinttal számoltak, a legjelentősebb tétel pedig a humanitárius programok megvalósítása, melyre a teljes keret csupán 38 százalékát, 311,1 millió forintot szántak. Ha a zrt. tavalyi évéről szóló beszámolót vesszük alapul, akkor ennél a 716,5 milliónál többet is költhetnek, hiszen a csádi programmal összefüggésben mindössze 45,3 millió forintot használtak fel, ami nagyjából fele-fele arányban oszlott meg a bérekkel kapcsolatban, illetve az anyagjellegű kiadások között.

Arra is a zrt. tavalyi beszámolója világít rá, hogy mennyire előtérbe helyezi a kormány a csádi jelenlétet.

Az erre szánt 817 millió forint ugyanis – amit kicsivel több mint egy év alatt költenek el – bő nyolcszorosa annak, amit kétszer ennyi idő alatt a szomszédos, részben magyarok által is lakott Ukrajnában, az ukrajnai jelenlétre finanszírozására szánnak. Ez ugyanis mindössze 100 millió forint.

Ebből az idei évre azonban csupán 31 millió forint maradt, ebből próbálják meg összehangolni a magyar állam segélyezési tevékenységét, illetve logisztikai segítséget adnak az adományok kezeléséhez.