Demeter Szilárd születésnapján olvasztottak be a Nemzetibe négy múzeumot és az OSZK-t, a PIM-esek csendben tüntettek
július 01., 12:16
Demeter Szilárd: Az adófizetők pénze nem alanyi jogon jár, és egyetlen kulturális intézmény sem lehet sem öncélú, sem önlegitim
Július 1-én, hétfőn lépett hatályba az a törvénymódosítás, ami a Demeter Szilárd által főigazgatott Magyar Nemzeti Múzeumba olvasztja bele - az új név: Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNM KK) - a Magyar Természettudományi Múzeumot, az Iparművészeti Múzeumot, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumot, a Petőfi Irodalmi Múzeumot (PIM), valamint az Országos Széchényi Könyvtárat.
Vasárnap este a PIM 40-50 munkatársa a belvárosi épület előtti csendes tüntetéssel emlékezett meg a patinás intézmény megszűnéséről. Érdekesség, hogy az átalakítás pont Demeter Szilárd születésnapjára esett.
Demeter, aki korábban a PIM igazgatója volt, a hvg.hu-nak azt írta, nem lepte meg az akció, mert a múzeumban „most gyászoló kemény mag akkor is gyászolt”, amikor néhány éve a PIM saját fejlesztési stratégiáját bejelentették. „Aztán élvezték a vezetésem alatt a javuló működés, bővülő lehetőségek, tisztességes bérek stb. előnyeit.
Csak egy (!) munkatárs mondta azt, hogy nem kér magasabb fizetést mindaddig, amíg más intézményekben is nem rendeződnek a bérek. Őt ezért én tisztelni tudtam. A többi gyászmunkás ezt a gesztust nem vállalta fel.
Számítottam valamiféle performanszra, az emberek olyan nagyon nem változnak. Volt öt évem kiismerni a kollégákat, nagyjából tudom, hogy ki mennyit ér. Téma részemről lezárva”.
Az MNM KK pontos működéséről egyelőre nem sokat tudni, csak annyit, hogy a hat intézményt mostantól egyetlen, közös gazdasági hivatal felügyeli, mert „csak így lehet egy racionális, takarékos, hatékony és teljesítményelvű rendszert összerakni”. Demeter szerint egyelőre egy víziót fogalmaztak meg, „elkészült a stratégiai vázlat, a rendszerlogikai mélyfúrás és drótváz”, és majd a kollégák bevonásával fog elkészülni a szakmai cselekvési terv, így tudnak igazodni a realitásokhoz.
Az államtól nem kaptak plusz pénzt a központosításra, Demeter szerint ebben semmi meglepő nincs, őszre állítanak össze olyan stratégiát, amit be is áraznak. „Ha az így összerakott anyag meggyőző erővel fog bírni, akkor a kormány dönteni fog a lehetséges többletforrásokról.
Ha erre nem leszünk képesek, akkor nem is érdemlünk többletforrást. Az adófizetők pénze nem alanyi jogon jár, és egyetlen kulturális intézmény sem lehet sem öncélú, sem önlegitim”
– írta. A lap szerint a hat, egy kalap alá került intézményben a fizetések eltérők, Demeter erre azt mondta, hogy már felállítottak egy munkacsoportot az egységes bérpolitika kidolgozására, és a csoportnak azt javasolta, vegyék alapul a PIM-ben évekkel ezelőtt, a kezdeményezésére kidolgozott életpályamodellt. Szerinte a „jelenlegi bértömeg-gazdálkodás azt engedné meg, hogy kevesebbek kapjanak több bért. Az állománygyűlésen világossá tettem, hogy én ezt is hajlandó vagyok bevállalni egy feltétellel: a munkavállalók kollektívája jelölje ki, hogy kit kell elbocsátani”. Azt írta, még nem rendelkezik elegendő információval ahhoz, hogy a több mint 1600 főállású munkavállaló kapcsán személyi döntéseket tudjon hozni.