Kritikus szint felett a globális felmelegedés

Rekordmeleg volt júniusban, 13. hónapja dől meg a globális melegrekord – közölte az Európai Unió Copernicus klímaváltozásfigyelő szolgálata.

Noha a 2015-ös párizsi klímakonferencia azt tűzte ki célul, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti szinthez képest plusz 1,5 Celsius-foknál állítsák meg, az elmúlt egy évben ez az érték 1,64 Celsius-fok volt.

Az EU klímatudósai szerint az elmúlt 13 hónapban tapasztalható melegrekord szokatlan, de 2015 és 2016 között is hasonló szériát éltünk át.

A jelentés szerint a hőmérséklet Európa délkeleti részén és Törökországban különösen kiugró volt, míg Nyugat-Európában, Izlandon és Oroszország északnyugati részén az átlaghoz közelebbi vagy az átlag alatti hőmérsékletet mértek. Közben Izlandon, Európa középső részén és a kontinens délnyugati részének nagy területein az idei június az átlagosnál több csapadékot hozott, Németországban, Olaszországban, Franciaországban és Svájcban súlyos áradások voltak.

Európán kívül a június különösen meleg volt Kanadában, az Egyesült Államok nyugati részén, Mexikóban, Brazíliában, Szibéria északi részén, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és az Antarktisz nyugati részén.

Carlo Buontempo, a Copernicus igazgatója szerint az eredmények nem statisztika eltérések, hanem az éghajlat nagy és folyamatos elmozdulását mutatják.

„Még ha a szélsőségeknek ez a sajátos sorozata valamikor véget is ér, az éghajlat további felmelegedésével új rekordok dőlnek meg. Ez elkerülhetetlen, hacsak nem hagyjuk abba az üvegházhatású gázok kibocsátását a légkörbe és az óceánokba.”

Minél melegebb lesz a bolygó, annál kevésbé tudnak alkalmazkodni hozzá az emberek és az ökoszisztémák.

„Ez nem jó hír” – mondta Aditi Mukherji, a Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatási Tanácsadó Csoport igazgatója (CGIAR), az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentésének társszerzője. „Tudjuk, hogy a globális felmelegedés fokozódásával egyre szélsőségesebb események várhatók.”

Egyes ökoszisztémák sérülékenyebbek, mint mások. Az IPCC a legutóbbi tudományos felülvizsgálatában azt állapította meg, hogy egy 1,5 fokos felmelegedés a korallzátonyok 70-90 százalékát pusztítja ki, míg egy 2 fokos szinte teljesen kiirtja azokat.

A Guardian által készített felmérés szerint az IPCC több száz szerzőjének háromnegyede arra számít, hogy a bolygó 2100-ig legalább 2,5 fokkal melegszik fel, de a tudósok fele 3 fok feletti hőmérsékletnövekedést vár. Az eltérés kicsinek tűnik, de valójában a széleskörű emberi szenvedés vagy egy félig disztópikus jövő közti különbség a tét.

Mukherji az 1 fokos globális felmelegedést egy enyhe lázhoz, az 1,5 fokost pedig egy közepes és magas lázhoz hasonlította. „Most képzeljünk el egy emberi testet, amely évekig [ilyen] hőmérsékleten van. Vajon az az ember normálisan fog-e még működni? Jelenleg ez a mi földi rendszerünk. Válsághelyzet van.”

Francois Gemenne, az IPCC egyik szerzője szerint nem arról van szó, hogy „1,5 fok, vagy halál”, minden 0,1 fokos különbség nagyon sokat számít. A legjobb esetben is fel kell készülni egy melegebb világra, és fel kell turbózni a cselekvési terveket.

Címlapi kép: Vimal S/Unsplash

(MTI/Guardian)