Kemény kritika mellett közölte az EU, hogy a zárolt forrásokat nem oldják fel
Nagyon súlyos aggályokat fogalmazott meg az Európai Bizottság Magyarországgal szemben a legújabb jogállamisági jelentésében.
A testület megállapította, hogy míg az unió egészét nézve az előző évi ajánlások kétharmadát teljes mértékben vagy részben megvalósították, addig néhány tagállamban továbbra is rendszerszintű problémák vannak, sőt, a helyzet romlott is.
Sok rossz és kevés jó pont
Magyarországgal kapcsolatban megállapították, hogy a 2023-as igazságügyi reform végrehajtása folyamatban van (a reform a zárolt összegek feloldásának egyik feltétele volt), az Országos Bírói Tanács (OBT) az Országos Bírósági Hivatal elnöke hatáskörének hatékony ellensúlyozása érdekében gyakorolja új hatásköreit.
Az Európai Bizottság közleménye szerint az Európai Unió Bírósága elé terjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmekre vonatkozó szabályokat az uniós jog követelményeivel összhangban pontosították.
A Kúrián tovább javult az ügyelosztás átláthatósága, az alsóbb szintű bíróságokon viszont ez nem történt meg, ami aggályos.
„Bár az új jogi keret célja, hogy csökkentse a bírák előmenetelével kapcsolatos önkényes döntések kockázatát, nem történtek további lépések az Országos Bírói Tanács által felvetett aggályok kezelése érdekében.”
Az ügyészségre gyakorolt politikai befolyás is fennáll, ami „magában hordozza az egyedi ügyekbe való indokolatlan beavatkozás kockázatát.”
Az Európai Bizottság megállapítása szerint a bírák véleménynyilvánítási szabadságára még mindig nyomás nehezedik, és folytatódnak ellenük a lejárató kampányok. A bírói fizetésekkel továbbra sem elégedett a testület (a bírók sem, de Sulyok Tamás köztársasági elnök nem segít be), azt viszont megállapították, hogy a bíróságok magas hatékonysággal dolgoznak.
Kicsit jobban kéne küzdeni a korrupció ellen is
Az országjelentésben megállapítják, hogy a kormány elfogadott egy új korrupcióellenes stratégiát, és a lobbitevékenységre és a „forgóajtó-jelenségre” vonatkozóan is új szabályokat terveznek. (Utóbbi a köz- és magánszektor közti állásváltásokat jelenti, ami a Transparency International szerint megfelelő szabályok nélkül a hivatallal való visszaélés, a nyerészkedés és az illetéktelen befolyásolás táptalaja lehet.)
Az Európai Bizottság a vagyonnyilatkozatokat továbbra is problémásnak látja, felrója, hogy saját bevallása szerint az új Integritás Hatóság sem tud akadálytalanul dolgozni, illetve, hogy a Korrupcióellenes Munkacsoport tevékenységének nincs kézzel fogható eredménye.
A pártok és kampányok finanszírozásával kapcsolatos hiányosságokat nem orvosolták (a kormány minden erejével azon van, hogy a külföldi pénzeket távol tartsa).
Néhány magas szinten elkövetett korrupciós ügyben sikerült vádat emelni, azonban
„a magas beosztású tisztségviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupció gyanúja miatt indított nyomozások terén az érdemi eredmények hiánya továbbra is komoly aggodalomra ad okot.”
Leírták azt is, hogy miután Magyarország nem teljesítette a feltételeket, a zárolt uniós forrásokhoz továbbra sem jut hozzá.
A médiával kapcsolatos „kiemelt veszélyekkel” továbbra sem foglalkoztak, az állami hirdetések elosztását nem korrigálják, a független médiumok lejárató kampányokkal szembesülnek, és több kormányzati eseményre (például miniszteri sajtótájékoztatóra) nem engedik be az újságíróikat. Mindezek mellett a kormánytöbbség tovább korlátozta az információszabadságot.
A vállalkozások működésébe egyre inkább beavatkozik az állam, ez, illetve a hatóságok önkényes döntése továbbra is probléma.
A „veszélyhelyzetet” meghosszabbították, a jogszabályok minősége és a gyakori változtatás szintén aggályos.
„Az Alkotmánybíróság továbbra is érdemi felülvizsgálatot gyakorol a rendes bíróságok politikailag érzékeny ügyekben hozott jogerős ítéletei felett.”
Az Európai Bizottság országjelentése szerint a civil társadalmi szervezeteket továbbra is akadályozzák, „a nemzeti szuverenitás védelméről szóló új törvény pedig még inkább aláássa a civil társadalmi teret.”
Kapcsolt kép: Tiziana Fabi/AFP