Az X-en jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy miután telefonon egyeztetett Ursula von der Leyennel, ismét Várhelyi Olivért jelöli az Európai Bizottságba.

Following my recent 📞 consultation with Commission President Ursula @vonderleyen, my nominee for the @EU_Commission is once again @OliverVarhelyi. During the past five years Commissioner Várhelyi has proved that the EU can make a difference as a positive force in its…

— Orbán Viktor (@PM_ViktorOrban) July 29, 2024

Orbán úgy fogalmazott:

„Várhelyi biztos az elmúlt öt évben bebizonyította, hogy az EU pozitív erőként képes változást elérni a szomszédságában és azon túl is. Kiváló munkát fog végezni a következő bizottságban!”

A bejelentése természetesen ugyanazon a platformon reagált Várhelyi is, aki azt írta:

„Óriási megtiszteltetés Miniszterelnök úr felkérése és jelölése, hogy tovább szolgáljak az Európai Bizottság magyar tagjaként. Egyúttal várom a megkezdett közös munka folytatását von der Leyen elnökasszonnyal.”

Ahogy azt korábban megírtuk, egyes sajtóinformációk szerint az uniós vezetőknek elegük lett Orbán Viktor magyar miniszterelnök Ukrajnával szembeni folyamatos obstrukciójából, ezért azzal tervezik büntetni, hogy Magyarországnak gyenge tárcát adnak a következő Európai Bizottságban. A Politico külön kiemelte ezzel kapcsolatban, hogy Magyarország a következő ciklusban is szeretné megtartani a bővítéspolitikáért felelős biztosi pozíciót, ami Ukrajna csatlakozásának előkészítésére is jelentős befolyással bírna, ám a többieknek nincs kedvük ahhoz, hogy Várhelyi Olivér jelenlegi biztos ugyanebben a pozícióban folytassa a munkát, sőt, „szó sem lehet arról, hogy Magyarország kezében bármilyen erős megbízás legyen”.

Indoklásként felhozták, hogy Orbán Viktor az elmúlt hónapokban megkísérelte blokkolni az Ukrajnának nyújtott segélyek megszavazását, és veszélyeztette a csatlakozási tárgyalásokat is, emellett az uniós vezetőket továbbra is aggodalommal tölti el, hogy a magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnök legközelebbi szövetségese az EU-ban. Várhelyit pedig azzal vádolják, hogy aláássa az EU-tagjelölt államokkal szembeni politikát, és nem tettek jót a reputációjának a grúz ügynöktörvénnyel kapcsolatos kijelentései sem.

Ettől függetlenül Orbán bejelentéséből sejthető, hogy a miniszterelnök nem csak ugyanazt a Várhelyit delegálja, de vélhetően ugyanarra a pozícióra is pályáznak, amit az elmúlt öt évben Várhelyi betöltött.

A procedúra alapján ez azonban még nem lejátszott meccs.

25 tagállam egy-egy tagot delegálhat az Európai Bizottságba (Németországot von der Leyen, Észtországot az állam- és kormányfők korábbi döntése alapján Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő-jelölt képviseli).

Von der Leyen korábban azt kérte, hogy a tagállamok augusztus végéig küldjék el egy nő és egy férfi jelölt nevét, már amennyiben nem a korábbi biztosukat küldenék. A jelöltekkel a bizottsági elnök beszélget el, ez alapján dől el, ki melyik területet kapja meg. Ezután az Európai Parlament szakbizottságai is meghallgatják a jelölteket, az alapján, hogy melyik témával foglalkoznának a következő öt évben. A folyamat végén az Európai Parlament szavazza meg a testület végső névsorát, egyénileg senkit nem golyózhatnak ki, de azt jelezhetik, ha egy-egy jelöltet egy-egy poszton aggályosnak tartanak. Ilyenkor a bizottsági elnök még változtathat a testület összetételén, vagy akár azt is kérheti egy adott kormánytól, hogy küldjön mást az eredeti jelölt helyett.