Itthon is bármikor bekövetkezhet a Párizsban tapasztalt hirtelen vízromlás

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) szakértői szerint a Szajna állapota nem egyedi eset, sok vízparti nagyvárosban, itthon is bármikor előfordulhatnak ilyen hirtelen vízromlások.

Szerdán végül megtartották a Szajnában a triatlonosok versenyét, de előtte napokig téma volt, hogy lehet-e majd versenyezni a folyóban, aminek tisztítására az olimpiára készülve 1,4 milliárd eurót költöttek el a szervezők, hogy 100 év után újra lehessen fürdeni benne.

Ahogy közleményükben írják a szakértők, a természetes vízben sportolók könnyebben betegedhetnek meg az átlagos fürdőzőknél, a különbség pedig a vízzel való hosszabb és intenzívebb érintkezés. A BLKI szakemberei szerint a hazai természetes vizeink jó minőségűek, de a Párizsban tapasztalt hirtelen vízromlás itthon is bármikor bekövetkezhet.

Az európai nagyvárosok már a 20. század elején kezdtek túlnépesedni, és miután nem tudtak mit kezdeni az egyre nagyobb mennyiségű szennyvízzel, azt visszaengedték a városokat átszelő folyókba. Ez történt Párizsban is, ahol 1923 óta – néhány kivételtől eltekintve – tilos fürdeni a Szajnában a víz minősége miatt.

„Ehhez jött hozzá korunk problémája, az éghajlatváltozás és az ezzel járó időjárás-jelenségek, amelyekkel a múlt század közepén még nem számolhattak” – mondta Vasas Gábor, a BLKI megbízott igazgatója. Szerinte ezek nem Párizs egyedi problémái, egész Európát, sőt, az egész világot érintik.

Az elmúlt években az átlaghőmérsékletek emelkedése a jellemző, és tendencia a nagyon kiugró csúcshőmérsékletek előfordulása. De megváltoztak az esőzések jellemzői is, sokkal nagyobb mennyiségű csapadék esik rövid időn belül, mint korábban, és ezek villámárvizeket okozhatnak. Ezek mértéke nagyon eltérő lehet, és néhány esetben nem csupán a víz közvetlen pusztító erejével kell számolni. Akár kisebb villámárvizek is belemoshatják a folyókba – rosszabb esetben az ivóvízbe is – a nem kívánatos szerves anyagokat (pl. fekáliát) a szennyvizekből, a szennyvíztisztítókból. Ez történt az elmúlt napokban Párizsban is.

„Így szaporodhat el a vízben vagy kerülhet a vízbe az Escherichia coli nevű baktérium, vagy más pl. Enterococcus fajok, amik hányást, hasmenést okozhatnak” – mondta Vasas Gábor. Szerinte a nagyvárosoknak nem egyszerű beállítaniuk azt az elfogadható vízminőséget, ami a természetes vizeiken megrendezett versenyekhez szükséges. A hatóságok pedig óránként vizsgálják, eléri-e a víz azt a minőségi szintet, hogy abba akár sportolókat engedjenek, ahogyan az Párizsban is történik.

Közleményük szerint az elmúlt 10-20 évben egyre fokozódó civilizációs hatások, a szennyezettség, a globális éghajlatváltozás és az ezzel járó szélsőséges időjárási körülmények egyaránt okozhatnak villámárvíz-jelenséget. Így a következő olimpiák házigazdáinak a korábbiaknál felkészültebbnek kell lenniük, hiszen még komolyabb kihívásokkal kell szembenézniük. Vasas Gábor azt mondta, ez nemcsak a versenyhelyszínekre lesz érvényes, hanem a különböző rekreációs vízterekre is, amiket fürdésre, szórakozásra használunk.

Pirger Zsolt, a BLKI tudományos főmunkatársa szerint az elmúlt évtizedekben Magyarországon erőteljes vízminőség-javulás következett be – főleg a Dunán és a Balatonon –, ami egy rendkívül tudatos szakmai tevékenységnek köszönhető. Bár a több országon át folyó Dunánál „hozott” vízből „dolgozunk”, vagyis egy árhullám esetén nem csak tőlünk függ, mi érkezik a vízben, de a Balatonnál az elmúlt évtizedekben sikerült elérni, hogy a szennyvizek hatalmas része elkerülje a tavat, vagyis ideális esetben senki ne ömlesszen oda „folyékony halmazállapotú hulladékot”.

De a szakértők szerint a jó vízminőség ellenére sem szabad hátradőlnünk, mert a civilizációs események, az éghajlatváltozás miatti időjárási jelenségek bármikor eredményezhetnek villámárvizeket és előidézhetnek hasonló vízszennyezéses eseteket.