2023 nyara sűrű időszak volt Karácsony Tibor életében. A fuvarozással és raktározással foglalkozó férfi vett egy ingatlant, kibérelt egy másikat, majd júniusban pár nap eltéréssel egyéni vállalkozói telephelyként regisztrálta őket.
Az egyik egy Abasár melletti, pusztuló többhektáros laktanya egyik épülete volt, a másik onnan bő egyórányi autóútra, Mohora falu szélén, egy egykor csirketelepként működő, szintén nem túl jó állapotú major.
Hogy az egyéni vállalkozását aszódon működtető, gödöllői lakcímű férfi megsejtett valamit, vagy véletlenül jött ki így a lépés, azt nem tudni, mindenesetre az ütemérzék parádésnak bizonyult: pár héttel ezután lett óriási botrány abból, hogy ugyanő Ikladon szabálytalanul akkuhulladékot tárol egy ipari parkban.
A telepet az Átlátszó mutatta be, a helyszín tele volt aksihulladékkal, és feketés port tartalmazó nagy zsákokkal. A botrány nyomán kiderült, hogy pontosan mik ezek: „akkumulátor modul, cellamodul és »jelly roll« hulladék”, illetve „karbon (szénpor)”. Hogy a Karácsony-féle szénpor vajon tényleg sima szénpor-e, arról később még lesz szó.
Az ikladi raktárat a vállalkozó még 2021-ben bérelte ki, és ebben az évben vitte oda a hulladékot is. Az önkormányzat már akkor szólt a Katasztrófavédelemnek, hogy vizsgálja meg az ügyet. A Katasztrófavédelem először arra jutott, hogy nincs ott veszélyes hulladék, majd 2022-ben egy újabb ellenőrzésen közölte, hogy tűzvédelmi szempontból nem megfelelő az épület, úgyhogy Karácsonyt felszólították a helyzet rendezésére. Ő ennek ellenére nem tett semmit, ezért 2023 februárjában az önkormányzat visszavonta az engedélyét. De a hulladék ettől még maradt.
A kirobbant botrány annyiból jót tett az ügynek, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal 2023. július 14-én hatósági ellenőrzéseket tartott több, Karácsony által használt ingatlanon Aszódon, és egy galgamácsai telephelyén is. A hivatal július 23-i, Átlátszó által kikért határozatában olvasható, hogy az egyik aszódi raktárában is Jelly Roll hulladékos hordókat találtak, ugyanolyanokat, mint amilyenek Ikladon voltak. "Az épületben erős vegyszerre emlékeztető kellemetlen szag volt érezhető", írta a határozat.
Más telephelyein üres hordókat és szénport találtak nagy mennyiségben. A határozatban az is benne van, hogy a Katasztrófavédelem is leellenőrizte a telephelyeket, és ők nemcsak a raktárakban, hanem pótkocsikon is találtak jelly roll hulladékokat.
A megyei kormányhivatal által írt dokumentum szerint Karácsonynak csak szállításra van engedélye, arra már nincs, hogy a hulladékokat gyűjtse is. A kormányhivatal megtiltotta neki az engedély nélküli hulladékgazdálkodási tevékenységet, és kötelezte, hogy adja át a hulladékokat engedélyes cégnek.
Hogy más Pest megyei telephelyein jelenleg mi a helyzet, azt nem tudni, Ikladon nevezzük félsikernek a dolgot: a jelly roll eltűnt, de az állítólagos szénporos zsákok maradtak.
Erről a saját szemünkkel is meggyőződhettünk július utolsó hétfőjén. Abban a rossz állapotú épületben, amely valaha hordókkal volt teli, ma már csak papírhulladék van, a mellette lévő, jobb állapotú raktár ablakain belesve viszont rengeteg szürke zsákot látni, rajtuk a dél-koreai Lotte Chemical cég logói, Infino és Starex feliratok. Ezek a cég polimer termékei. Némelyiken filccel firkantott, belsős kódnak tűnő HSCCP-SDI felirat, amiből az SDI akár a gödi Samsungra is utalhat. A Lotte egyébként még tavaly elhatárolódott az egésztől, azt mondják, nem szállítanak be az akkuiparba, az ilyen zsákokat pedig bárki megveheti a hulladékkezeléssel foglalkozó partnereiktől.
Kint a szabadban gumigranulátum mindenütt, ennek nincs köze az akkukhoz vagy Karácsony Tiborhoz, az épületekben korábban egy rekortángyártó cég volt, ez még az ő hulladékuk. Ahogy vélhetően az udvaron heverő, difenilmetán-diizocianát feliratú nagy tároló is, rajta a narancssárga alapon fekete kereszt jelzéssel és "ártalmas!" felirattal. Ezt az anyagot a poliuretángyártásban használják, valószínűleg ez is még a rekortános cégé lehetett.
Amikor Karácsony Tibor lebukott Ikladon, és végigellenőrizték a közeli telephelyeit, már pár hete megvoltak neki az abasári és mohorai ingatlanok. Nem is kellett sok idő, hogy kiderüljön, mire kellettek ezek: az abasári laktanyában már augusztusban felfigyeltek valakik fura hordókra. Ezt is az Átlátszó hozta nyilvánosságra.
A bátonyterenyei Sungeel akkufeldolgozó hulladékáról volt szó, 11 ezer hordónyival, hamis címkével. A hordókban ugyanis nem sima hulladék volt, mint Karácsony állította, hanem akkugyártásból származó jelly roll, át is minősíttették a hatóságok rögtön veszélyes hulladékká, majd 103 millióra büntették Karácsonyt, és felszólították, hogy vigye el az egészet és dolgozza fel legálisan.
Ez mind a mai napig nem sikerült.
Az abasári laktanya sokhektáros területének egyik felében éppen felújítanak pár épületet, biztonsági őr vigyázza a frissen betett ablakokat, de minket a terület másik, az úttól távolabbi fele érdekel. Kaszálatlan sárga gazban, romos melléképületek mellett megyünk előre, a távolban egy fehér furgon hajt ki a főútra egy nagy vaskapun. Látjuk nyílni-csukódni a szerkezetet, de a hangja már nem ér el hozzánk, sem a motorzaj. A kapunyitó ember is kis pontnak tűnik, cserébe mi sem vagyunk feltűnőek onnan nézve, ami azért jó, mert az abasári laktanya magánterület, elvileg kiparancsolhatnának minket onnan, ha észrevennének. Mi azonban látni akarjuk, mi a helyzet a hulladékkal, és nem is kell sokat gyalogolni hozzá: először az üres, egymásba csúsztatott hordókat vesszük észre egy nyílt, betonozott részen, aztán a teliket, egy ajtó és kapu nélküli, nagy jóindulattal közepes állapotú raktárban. Orrunkat savas szag csapja meg. Sehol senki.
Hiába tehát a 103 milliós büntetés, a vállalkozónak ottjártunkig, július legvégéig sem sikerült elvinnie az ikladiakhoz hasonló, vagy talán pontosan ugyanazokat a hordókat. Bár a polgármester azt posztolta júniusban, hogy elkezdődött az elszállítás, aki követi az ügyet, az tudhatja, hogy a hatóságok tavaly óta negyvennyolcszor voltak ellenőrizni, hogy mi a helyzet, és minden egyes alkalommal félmillióra büntették Karácsonyt, amiért még mindig ott vannak a hordók.
Ez (pdf nyílik) a legfrissebb ilyen határozat, amit találtunk, benne a negyvennyolcas számmal.
Amikor Abasár központjában érdeklődtünk, hogy mit tudnak a hordókról, nem jutottunk többletinformációkhoz, mindenki csak a híradókból, netről tájékozódik, nem kaptak részletes tájékoztatást az itteniek, sőt, beszéltünk olyannal is, aki nem is tudott arról, hogy mi van a település határában. A legbennfentesebbnek tűnő állítás, amit hallottunk, az az volt, hogy amikor érkezett, akkor kézzel pakolták le a hordókat a teherautókról.
Iklad és Abasár után egy harmadik település, harmadik megye az úticél, a Mátra aljáról a Cserhátba megyünk át, a nógrádi Mohorára.
Nemrég derült ki, hogy egy itteni, közepesen rozoga major mezőgazdasági épületeibe nagy zsákokat tettek le valakik. Nem nehéz összekötni a szálakat, ha tudjuk, hogy épp ezt az ingatlant vette meg Karácsony 2023 májusának utolsó napján, hogy másnap egyéni vállalkozói telephelyként bejegyeztesse.
Elsárgult, lekaszált gazban, egy traktornyomban lépkedünk. Jobbra kukoricamező, balra egy rozsdás, lakattal leláncolt kapu, mögötte az említett major. Sehol senki, bemegyünk, hogy saját szemünkkel lássuk a zsákokat. Az épületen frissen felszerelt kamera, furcsa kontraszt a széteső ingatlanon a modern technika.
Ugyanolyan zsákokat látunk, mint Ikladon. Lotte Chemical logók, Infino, Starex feliratok, annyi különbséggel, hogy a zsákok alsó részén lévő koreai feliratokat valaki módszeresen áthúzta fekete festékszprével. A raklapokon is koreai írásjelek, a Google fordítója szerint semmitmondó technikai jelzések. Megpróbáljuk kibontani az egyik zsákot, hogy belenézzünk, de erősen tart a csomagolás, megrongálni pedig nem akarjuk.
Hogy mi lehet bennük, talán hamarosan kiderülhet az ügyet felkaroló Csárdi Antal LMP-s politikus tevékenysége nyomán.
Csárdi ugyanis, amikor valakitől meghallotta, hogy Mohorán nagy zsákokat helyeztek el egy telepen, és a helyiek félnek, hogy mi lehet bennük, odament. Mint a 444-nek mondta, kétféle hulladékot talált, mind a kettő finomra őrölt szénpornak néz ki. Bevizsgáltatta őket különböző anyagokra, és az egyik mintáról bebizonyosodott, hogy nem kis mennyiségben van benne lítium, kobalt, és nikkel, valamint NMP nevű, akkugyártásnál is használt oldószer. Csárdi nem hangsúlyozta külön, de réz is sok van ebben a mintában. Ezeknek a jelenléte azért érdekes, mert az akkumulátorok újrahasznosításának egyik fázisában jön létre a „fekete massza", egy őrleményszerű anyag, tele ezekkel a fémekkel, plusz grafittal, ami a fekete színt adja. A mohorai hulladék csomagolásán vannak grafitra utaló feliratok is, pontosan ugyanolyanok, mint korábban Ikladon.
Ebből a masszából lehet aztán kivonni az értékes anyagokat. A fekete massza, vagy fekete por nem minősül hivatalosan veszélyes hulladéknak, de ettől még nem egészséges, rákkeltő hatású. A SungEelt például többször is megbüntették már, amiért a dolgozóit a fekete massza hatásainak teszi ki.
Csárdi ezután lakossági fórumot hívott össze, hogy a labor által kimutatott eredményeket ismertesse. „Botrány lett ott helyben az ügyből", mondta lapunknak, ő ennek tulajdonítja, hogy a napokban a vármegyei környezetvédelmi hivatal, a katasztrófavédelem és az önkormányzat is kiment vizsgálódni. A politikus azt mondta lapunknak, hogy a héten próbál majd információhoz jutni, hogy a hatóságok mire jutottak.
Megkerestük a mohorai polgármesteri hivatalt, a jegyzőtől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a „telephely birtokosa 2023 augusztusában bejelentés-köteles ipari tevékenység folytatására irányuló nyilatkozatot intézett hozzám (...) raktározás, tárolás tevékenységre vonatkozóan. Mivel a nyilatkozatban meghatározott, tárolni kívánt termék nem illeszkedett az ingatlanra vonatkozó mezőgazdasági besoroláshoz, a kérelem folytán indult közigazgatási hatósági eljárásban meghozott határozatommal a tevékenység folytatását megtiltottam. Tekintettel arra, hogy az üggyel kapcsolatban hatósági eljárás van folyamatban, a további kérdéseire nem áll módomban választ adni”.
Beszéltünk helyiekkel, akiknek nem volt meglepetés az ügy, mert tudták, hogy zsákok vannak a majorban, látták is a katasztrófavédelmis mérőautókat párszor ott. Van, aki azt hallotta, hogy „csak” grafit van a zsákokban, mások nem bíznak a hatóságokban, és tartanak tőle, hogy bizonyosan veszélyes hulladékról van szó. Azt Csárdi is említette nekünk, hogy a katasztrófavédelem kétszer volt kint a telepen korábban, de ő úgy tudja, arra jutottak, hogy nem veszélyes a zsákok tartalma.
Megkerestük a megyei katasztrófavédelmet, hogy tudomásuk szerint mi van a zsákokban, és sért-e szabályt a tárolás. Azt írták, hogy „a Nógrád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságra 2024. július 19-én érkezett közérdekű bejelentés alapján a helyszíni vizsgálat megtörtént, jelenleg tűzvédelmi és iparbiztonsági hatáskörben további eljárás és vizsgálat folyamatban van. A katasztrófavédelem hulladékgazdálkodási hatósági hatáskörrel nem rendelkezik”.
Megkerestük a három megye kormányhivatalait, a nevükben a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumtól kaptunk választ.
Azt írták, az érintett vállalkozóval szemben több kormányhivatal is szigorúan eljárt, és a hulladékgazdálkodási hatóságok ezután is minden olyan esetet kivizsgálnak, amely kapcsán jogsértés gyanúja merül fel.
Azt írták, az abasári ügy miatt 127 millió forintnál tart a bírság,
a fellelt anyagokból 6 tonna nem veszélyes és 279 tonna veszélyes hulladékot elszállítottak.
A 103 milliós hulladékgazdálkodási bírságot megállapító határozattal összefüggésben közigazgatási per van folyamatban, az összesen immár 24 millió forintnyi végrehajtási bírságokat eddig a vállalkozó határidőben befizette, írta a tárca.
A minisztérium válasza szerint Pest vármegyében három helyszínen találtak illegális hulladékot, erre összesen 82 millió forint bírsággal sújtották a vállalkozót. A hatóság fellépésének eredményeként mindegyik helyszínről elszállították a tárolt anyagokat, a bírság ügyében jelenleg közigazgatási per van folyamatban, írták.
A Pest Vármegyei Kormányhivatal Karácsony Tibor László országos hulladékgazdálkodási szállítási engedélyét tavaly visszavonta.
Mohoráról a minisztérium azt közölte, hogy a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal társhatóságokkal együtt előre be nem jelentett ellenőrzést tartott a telephelyen tavaly nyáron. Karácsony bemutatta azokat a tanúsítványokat és dokumentumokat, melyekkel igazolni tudta, hogy
a raktározott anyag nem hulladék, hanem termék, amit tevékenysége során fel kíván használni.
Mivel az ügyfél igazolta, hogy a szóban forgó anyag nem hulladék, ezért a kormányhivatal hulladékgazdálkodási hatóságának nincs hatásköre, a termék raktározás, tárolás más hatóságok hatáskörébe tartozik, írta az ITM. "Ezen a héten közérdekű bejelentés nyomán a kormányhivatal újabb, a társhatóságokkal közös ellenőrzésre kivonult a telephelyre, a tényállás tisztázása folyamatban van", tették hozzá.
Ami az önkormányzatok hatáskörébe tartozó dolgokat illeti, Iklad már régen visszavonta Karácsonytól az úgynevezett telepengedélyt, ami bejelentésköteles tevékenységekhez, például raktározáshoz, hulladékgyűjtéshez kell. Abasár és Mohora nem is adott ki ilyet. Mohora álláspontját már olvashatták fentebb, Ikladról nem érkezett válasz, Abasáron szabadságolásra hivatkozva kértek újbóli megkeresést valamikor később. Az önkormányzatok az ilyen ügyekben egyébként azzal szoktak érvelni, hogy viszonylag tehetetlenek, főleg, hogy magánterületről van szó.
Felhívtuk Karácsony Tibort is, aki, miután bemutatkoztunk neki, azt mondta, keressük később, mert éppen vizsgasoron áll egy kamionnal. Utána már hiába próbáltuk hívni, többet nem vette fel a telefont. SMS-ben még annyit üzent, hogy szerinte csak Abasáron van hulladék.