„Újra kell gondolnunk, hogy mire van és mire nincs pénzünk” – mondta Paks októberben hivatalba lépő ellenzéki polgármestere a rendkívüli ülésen, amin a testület döntött a város költségvetésének módosításáról.
A kormány – ami korábban Gödön, Iváncsán és Mosonmagyaróváron is hasonlóan járt el – a paksi atomerőmű területét különleges gazdasági övezetté nyilvánító rendelettel elvonta a 19 milliárdos költségvetésből azt a 7 milliárdot, amit a város atomerőműtől kap iparűzési és ingatlanadóként.
A rendelet az ukrajnai háborús helyzetre vonatkozik, de azután született, hogy a paksi önkormányzati választáson 26 év után elbukott a Fidesz, így októbertől a város vezetését az egykor MSZP-s kötődésű Heringes Anita polgármester és a Paksi Deák Ferenc Egyesület veszi át, a Fidesz pedig ellenzékbe szorul. Az elvont pénzt így a fideszes többségű Tolna megyei és a Bács-Kiskun megyei önkormányzat kapja.
Az augusztus 1-i kormányhatározat már 2024-et is érinti – az évre esően arányosan kb. 3 milliárd forintot –, így az ülésen a város döntött arról, hogy mostantól nem vállal 1 millió forintnál nagyobb újabb kötelezettséget. Döntöttek arról is, hogy ha a város közlekedési cége meg is kapja a vissza nem térítendő 4,3 milliárdos támogatást buszbeszerzésre, inkább lemondanak róla, hogy a későbbi, fenntartással járó költségek ne terheljék a város költségvetését.
Heringes Anita azt javasolja, nézzék át újra a pályázatokat, és a félmilliósnál nagyobb (nem béreket érintő) kifizetéseket is vizsgálják felül. A tanácsadói szerződésekről azt mondta a még hivatalban lévő fideszes Szabó Péter polgármesternek, hogy a saját tanácsadói szerződéseit is vizsgálja felül. (Ezekről az ülésen nem döntöttek.)
A rendelet miatt tüntetést tartanak a városháza előtt az októberben hivatalba lépő képviselők, tiltakozva a város költségvetésének 37 százalékát kitevő elvonás ellen. A Telexnek Heringes azt mondta, korábban nem tudott a sajnálatos rendeletről, de szerinte „a kormányzat nem fogja elengedni a város kezét”, így a szükséges fejlesztések megvalósulnak.