Az Elon Musk-féle X azért perelte be néhány nagy egykori hirdetőjét, illetve egy nagy reklámozókat tömörítő világszervezetet, mert azok nem hajlandók a milliárdos közösségi oldalán hirdetni.
Bármilyen abszurdul hangozzon is elsőre, a cég tényleg azért indított most pert egy texasi szövetségi bíróságon, mert magáncégek nem nála költötték el a hirdetésekre szánt pénzeiket.
A dolog logikája nagyjából az, hogy a hirdetők közös fellépése az X szerint illegális bojkottot jelent, és megsértette a trösztellenes törvényeket.
Elon Musk fő ellensége az ügyben egy brüsszeli székhelyű globális szervezet, a World Federation of Advertisers, vagyis a Hirdetők Világszervezete. Ennek az online médiában nagy összegeket elköltő vállalkozások a tagjai, önkéntes alapon. Az ő projektjük az úgynevezett Global Alliance for Responsible Media (GARM). Ennek alapvetően az a célja, hogy elérje, a tagvállalatok reklámjai ne jelenhessenek meg illegális vagy erőszakos tartalmak közelében a különféle közösségi oldalakon. Az egészet azután hozták létre 2019-ben, hogy egy Brenton Tarrant nevű szélsőjobboldali muszlimgyűlölő férfi az új-zélandi Christchurchben végig Facebook live-ozta, ahogy két mecsetben összesen 51 ember gyilkol meg ima közben. Ez terelte a figyelmet arra, hogy az imidzsükre kényes hirdetők reklámjai gyakran jelennek meg erőszakos, illegális, a filozófiájukkal szöges ellentétben álló tartalmak mellett.
A GARM azonnal bajuszt akasztott Elon Muskkal, miután a multimilliárdos megvásárolta az akkori Twittert. Az X mostani keresetében az áll, hogy a GARM 2022 októberében Muskhoz írt nyílt levelének hatására a GARM 18 tagvállalata vonta vissza a hirdetéseit a platformról két hónapon belül, köztük olyan óriáscégek, mint a szintén beperelt Unilever és Mars. Egy évvel később, 2023 novemberében a Media Matters nevű jogvédő szervezet arról adott ki vizsgálati jelentést, hogy az X-en hogyan jelennek meg nagy márkák hirdetései neonáci tartalmak közelében. A jelentés hatására olyan cégek vonták vissza a twitteres reklámjaikat, mint az IBM, a Disney, a Lionsgate, az Apple és nem céges entitásként maga az Európai Unió is. Elon Musk ettől olyan idegállapotba került, hogy egy nyilvános eseményen szó szerint azt üzente a színpadról egykori hirdetőinek, hogy „baszódjanak meg”.
Most be is perelte őket. Erre a Wired szerint a Képviselőház jogi bizottságának júliusban publikált előzetes vizsgálati jelentése bátorította fel a milliárdost. A republikánus többségű testület azért folytatott vizsgálatot, mert kultúrharcos hangulatú alapfelvetésük szerint a közösségi médiában cenzúrázzák a jobboldali véleményeket. Az eleve erről az elfogult alapról induló bizottság azt állapította meg, hogy a GARM összehangolt akciói megfosztják a fogyasztókat a szabad választás lehetőségétől és feltehetőleg megsértik a trösztellenes törvényeket.
A republikánusok szerint „szisztematikus, törvénytelen bojkottal” ér fel, hogy a nagy hirdetők érdekvédelmi szervezetbe tömörülve döntötték el, hol költsék el a pénzüket.
Érdemes megnézni Linda Yaccarinónak, az X vezérigazgatójának frissen kirakott videóját, amiben drámai hanghordozással beszél arról az X-felhasználóknak, hogy a hirdetők állítólag az ő szólásszabadságukat fenyegetik azzal, hogy nem adnak pénzt Musknak:
A Message to X Users pic.twitter.com/6bZOYPhWVa
— Linda Yaccarino (@lindayaX) August 6, 2024
A Wired szerint a beperelt hirdetők várható perbeli érvelését vetíti előre, amit Sarah Kay Wiley, a Check My Ads nevű szervezet vezetője írt a témában közleményében.
Wiley szerint a hirdetők Első Alkotmánykiegészítés által védett joga, hogy megválaszthassák, milyen környezetben jelenjenek meg a hirdetéseik.
„A hirdetők nem kötelezhetők arra, hogy olyan véleményeket finanszírozzanak, amikkel nem értenek egyet. Valójában ennek megkövetelése lenne alkotmány- és Amerika-ellenes. (...) Elon Musk és az X vezetőinek Első Alkotmánykiegészítés által védett joga, hogy azt mondják online, ami nekik tetszik, akkor is, ha az pontatlan, a hirdetőknek viszont megvan az a joguk, hogy a hirdetéseiket visszavonják ezektől. A dolog ennyire egyszerű.”