Bíróságon akarja elérni a Magyar Helsinki Bizottság, hogy a magyar állam ne fossza meg az ukrajnai menedékes családokat itteni szálláshelyüktől és ellátásuktól, miután a kormány egy kormányrendeletben szabályozta, hogy csak olyan ukrajnai menekülteknek jár a továbbiakban szállás, akik harcterületről érkeztek.

„A kormány augusztus 21. után semmilyen lakhatási támogatást nem akar nyújtani üldözöttek ezreinek. Mindez nem csak a joggal ellentétes, de az emberségesség elemi követelményével is” - írja a Magyar Helsinki Bizottság közleményében.

Mint arról korábban mi is beszámoltunk, egy augusztus 21-től érvényes rendeletmódosítás szerint csak „Ukrajna katonai műveletekkel közvetlenül érintett közigazgatási egységeit” érintő területről érkezők lesznek jogosultak lakhatási támogatásra. Augusztus végétől az újonnan érkezőknek az állam csak akkor biztosít egy hónapig vagy a menekültügyi eljárás végéig szálláshelyet, ha olyan helyről menekültek, ahol harcok vannak. Azt, hogy mely területeket sorolnak be a katonai műveletekkel közvetlenül érintettek közé, Pál Norbert az orosz-ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos fogja összeállítani, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi- és Szijjártó Péter külügyminiszter segítségével. Egyébként a 444 már áprilisban kérdezte a tervezett módosításról a miniszterelnökséget, de akkor letagadták, hogy szó lenne ilyesmiről.

A kormányrendelet szerint már Magyarországon élő érintett menekültek július 10-ig mindössze hatnapos határidővel nyújthattak be méltányossági kérelmet, hogy augusztustól is fennmaradjon a jogosultságuk.

Eredendően minden ukrán menekült – kettős állampolgár vagy menedékes státuszra jogosult – kaphatott állami lakhatási támogatást. Ilyen esetekben az érintett megyei védelmi bizottság szerződést kötött a szállásadóval – például kollégiummal vagy civil szervezet által fenntartott szállásokkal – és naponta 5 ezer forintot adtak minden érintett menekült után. A támogatás mindenkinek járt egy hónapig, vagy a menekültügyi eljárás végéig.

A Helsinki Bizottság szerint fontos tudni, hogy nem mindenki 2022 februárjában érkezett ide, többük csak egy éve vagy még rövidebb ideje menekült Magyarországra, mégpedig kényszerből, a háború elől. Amikor az állam menedékesként ismerte el őket, akkor nem csak egy pecsétes papírt állított ki nekik, de azt is vállalta, hogy megvédi és segíti őket, biztosítja nekik az alapvető létfeltételeket.

„Amit most a kormány tesz ezekkel a segítségre szoruló emberekkel, köztük honfitársainkkal, az egyoldalú felmondása az állam menedékjogi kötelezettségének. Ellentétes a belsővé tett uniós joggal az is, hogy a rászorultak nem kaphatnak semmiféle lakhatási támogatást” – kommentálta a történteket Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa.

A sebtében kiadott kormányrendelet lehetőséget adott arra, hogy a veszélyeztetett családok méltányosságot kérhessenek Pál Norbert kormánybiztostól. Ezt sok család meg is próbálta, de a kérelmezőknek csak az ötöde-negyede kaphatott haladékot.

Az elutasított és hajléktalansággal fenyegetett családok most a Magyar Helsinki Bizottság segítségével próbálják bíróságon megtámadni a kormánybiztos egyedi döntéseit. Az első kereseteket már be is nyújtotta a civil jogvédő egyesület.

Címlapkép: Bankó Gábor/Egy kárpátaljai menekült család