Maduro nem hajlandó tárgyalni az ellenzékkel

Az elcsalt venezuelai választáson győztes Nicolás Maduro kizárt minden tárgyalást az ellenzékkel, és megadásra szólította fel az ellenzék vezetőjét, María Corina Machadót.

Az elnök a legfelsőbb bíróságról távozva beszélt erről, amihez augusztus 1-én a megválasztása érvényesítése céljából nyújtott be beadványt. „Ami a tárgyalásokat illeti, úgy vélem, az egyetlen ember, akinek tárgyalnia kell Machadóval, az a főügyész” – jelentette ki Maduro újságírók kérdései válaszolva.

Maduro meghallgatásával a legfelsőbb közigazgatási bíróság befejezte az általa beidézett elnökjelöltek és politikusok meghallgatását. Maduro választási ellenfele, Edmundo González Urrutia a szabadságát féltve nem jelent meg az idézésre, Machado pedig illegalitásban él.

A bíróság elnöke, Caryslia Rodríguez közölte, hogy a testületnek 15 napos, meghosszabbítható időtartam alatt kell meghoznia az ítéletet. „A bíróság folytatja az augusztus 5-én elkezdett szakértői vizsgálatot, hogy végleges választ adjon a beadványra” – közölte Rodríguez, emlékeztetve arra, hogy mivel a bíróság a választási ügyekben döntő legmagasabb szintű bírói testület, a döntései ellen nem lehet fellebbezni, és kötelező érvényűek.

A megfigyelők többsége szerint a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság a rendszer lekötelezettje.

„Amit a bíróság mondani fog, az a köztársaság törvénye, ez szent ítélet lesz” – mondta Maduro.

A nemzeti választási bizottság augusztus 2-án hirdette ki, hogy a július 28-i voksoláson a szavazatok 52 százalékával Maduro győzött, de hackelésre hivatkozva nem tette közzé a szavazatszámlálás teljes eredményét és a szavazókörök jegyzőkönyveit.

Az ellenzék a saját szavazatszámlálóinak köszönhetően nyilvánosságra hozta a jegyzőkönyveket, de ezek hitelességét Maduro elutasította. Az ellenzék szerint a választásból kizárt María Corina Machadó helyett induló Edmundo González Urrutia a szavazatok 67 százalékát kapta.

Machado tárgyalásokra szólított fel a demokratikus átmenet érdekében.

Az USA kolumbiai nagykövetsége pénteken arra emlékeztetett, hogy csak a párbeszéd, nem pedig a megtorlás teszi lehetővé Venezuelának, hogy visszatérjen a demokratikus normákhoz, egyben az őrizetbe vett ellenzékiek szabadlábra helyezését követelte.

A választás utáni tiltakozó megmozdulásokon jogvédő szervezetek szerint 24 ember halt meg, Maduro szerint 2200 embert vettek őrizetbe.

Maduro sértő választ adott panamai kollégája, José Raúl Mulino ajánlatára, aki a CNN-nek adott interjúban megígérte, hogy a politikai átmenet érdekében segítséget nyújt neki, hogy harmadik országba távozzon. A venezuelai elnök azzal vádolta meg a panamai elnököt, hogy a „gringók” (amerikaiak) martaléka.

Panama megállapodást kötött az USA-val, ennek értelmében Washington fizeti a Darién tartományon át Dél-Amerikából az USA felé tartó bevándorlók légi úton történő deportálásának a költségeit. Tavaly a veszélyes dzsungelen a jobb élet reményében átkelő kb. félmillió bevándorló több mint 60 százaléka venezuelai volt.

Panama tagja annak a latin-amerikai országok alkotta csoportnak, amelyik megszakította a kapcsolatokat Venezuelával a vitatott július 28-i elnökválasztás után. A csoport tagja Argentína, Chile, Costa Rica, a Dominikai Köztársaság, Peru ás Uruguay. Mulino regionális csúcstalálkozót hívott össze a választások eredményének megvitatására, és pénteken közölte, hogy hét elnök megerősítette a részvételét. (MTI)