A kormánynak ürügy a kárpátaljai magyar kisebbség – mondja az Ukrajna-szakértő

külföld
augusztus 13., 06:01
  • A magyar kormány mindig a kisebbségi kérdésre hivatkozik, de azt Orbán kijevi útján is csak eszközként használták
  • A Lukoil olajtranzitjának leállításáról a magyar kormánynak előre kellett tudnia
  • A háttérben a magyar kormány is tesz gesztusokat Kijev felé, mert nem akarnának kimaradni az újjáépítésből
  • Orbánék is Amerikához próbálják kötni magukat, csak a Trump-féléhez
  • A békemisszió látványosan megbukott
  • Interjú Fedinec Csillával, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatójával, kisebbségpolitikai és Ukrajna-szakértővel.

Orbán Viktor találkozott Zelenszkijjel Kijevben, de onnan rögtön Putyinhoz ment, amit az ukrán elnök lényegében árulásnak minősített. Azóta leállt a Lukoil olajtranzitja, amiért a magyar külügy megintcsak Ukrajnát és Brüsszelt okolja. Úgy tűnik, csak még rosszabb lett a magyar–ukrán viszony.

A Lukoilt érintő rendeletet Zelenszkij már egy héttel Orbán Viktor kijevi útja előtt aláírta, így az nem érhette váratlanul a magyar kormányt. A találkozó kérdését Kijev szinte folyamatosan napirenden tartotta, míg végre összejött idén a magyar uniós elnökség másnapján. Utólag derült ki, hogy Orbán részéről az egyetlen célja a „békemissziós” körút volt.

Hogyan fogadták ezt Kijevben?

A háborúkról a döntést legalább három szint befolyásolja: a fronthelyzet, a nyílt tárgyalások és a háttértárgyalások, utóbbi akkor is van minden esetben, ha ez nem derül ki. A „békemisszió” ezt tulajdonképpen keresztbe vágta, majd pedig a szövetségeseken belüli felháborodásra és politikai bojkottra válaszul Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter tagállamoknak küldött jegyzékben jelezte, hogy Magyarország felhagy a „békemisszióval”.

Külön figyelemreméltó, hogy mivel tudott a magyar miniszterelnök Kijevbe menni. Előre meghirdetett „békemisszióval” ez nem ment volna, ezért az út a kisebbségi kérdésre felfűzve volt előzetesen felépítve több hónapon keresztül.

photo_camera Fedinec Csilla Fotó: Bankó Gábor/444

A magyar kormány eszközként használta a kisebbségi kérdést Ukrajnával szemben?

Inkább ürügyet mondanék. A nemzetiségi jogok konstruktív rendezése helyett már korábban elindult a nagy kaland tavaly ősszel: előbb a sikertelen budapesti találkozó Petro Porosenko volt ukrán elnökkel, akinek regnálása alatt egyébként a szóban forgó jogkorlátozó törvényeket elfogadták, igencsak furcsa volt tehát a vele való barátkozási kísérlet.

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a Körnek? Itt tudsz belépni.

Partnerek

Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült. A TEFI közép- és kelet-európai független kiadók együttműködése, amelynek keretében a közép-európai régió biztonságával kapcsolatos kérdéseket járjuk körbe. A projekt célja, hogy elősegítse a tudásmegosztást az európai sajtóban, és hozzájáruljon egy ellenállóbb európai demokráciához.

bellingcat logo sme logo wyborcza logo pressone logo

A Magyar Jeti Zrt. partnerei a projektben: Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia).

A partnerség közös, angol nyelvű honlapja az alábbi linken érhető el: https://easternfrontier.eu/

A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.