A magyar gazdaságnál csak két rosszabb volt Európában

Azt már július vége óta tudjuk, hogy a magyar gazdaság teljesítménye az idei második negyedévben 0,2 százalékkal elmaradt az első negyedévitől – az akkori 0,7 százalékos bővülés is csak holtversenyben a 9-11. legjobb uniós eredmény volt –, és azt is, hogy éves szinten 1,3 százalék volt a növekedése. Ez szintén nem túlságosan jó, hiszen a tavalyi második negyedév nagyon csúnya, éves alapon 2,4 százalékos visszaesést hozott, vagyis az idei második negyedév végén a két évvel korábbi szintnek még mindig csak a 98,9 százalékán voltunk.

Az Eurostat most szerdán közzétett adataiból már az is látszik, hogy milyen volt európai összevetésben a magyar gazdaság teljesítménye (az összevetés nem teljes körű, a dán, görög, horvát, luxemburgi és máltai második negyedéves GDP-adatokat még nem tették közzé). A gazdasági folyamatokat inkább összefüggésében mutató negyedéves GDP-változást tekintve Magyarország pocsék teljesítményt nyújtott. Csak a három egymást követő negyedévben folyamatosan bővülő svéd, valamint a recesszióból a múlt év végére és ez év elejére csak ideiglenesen kilábalni képes lett gazdaság teljesített rosszabbul nálunk.

Szembeötlő, hogy a térség országai közül az előző két negyedéves növekedés után most stagnáló Ausztriától eltekintve mindenki növekedni tudott, és az is, hogy a negyedéves toplistát a rendszerváltó országok legnagyobbika, Lengyelország vezeti. Az is figyelemreméltó, hogy miközben a magyar gazdaság visszaesését nagyban magyarázza a némettel való szoros kapcsolata, a német GDP negyedéves szinten kisebb mértékben esett vissza, mint a magyar (az is igaz viszont, hogy a német gazdaság elhúzódó recesszióban van, az elmúlt négy negyedéve mindegyikében rosszabbul alakult a GDP, mint az előzőben).

Az éves változásokat nézve jobban állunk, az európai uniós tagállamok első felében végeztünk az 1,3 százalékos növekedéssel.

Az is látványos, hogy az eurózóna GDP-bővülése elmaradt az Európai Unió egészétől éves alapon. Ez elsősorban a német és a svéd gazdaság éves alapú gyengélkedésével, másrészt a nem euróövezeti tag lengyelek kiugróan jó teljesítményével, valamint a bolgár és magyar gazdaság átlagot meghaladó erősödésével magyarázható.

Az éves GDP-mutatónk egyébként a régióban is impozáns, a lengyelek, szlovákok és bolgárok mögött a negyedik legjobb. Igaz, a bázishatást – vagyis a tavalyi második negyedéves GDP alakulását – is figyelembe véve már kisebb az okunk a büszkeségre. A viszonylag jó magyar eredmény ugyanis a már említett tavalyi nagy visszaesésből is fakad: a tavalyi második negyedévben az egész unióban a magyar GDP alakult a legrosszabbul.