Tovább kínlódik a magyar ipar, komoly gondok vannak a húzóágazatokban is

Az első becsléssel megegyező adatokat tett közzé júniusra a KSH az ipari termelés teljesítményéről. A nyers adatok alapján 8,2, a naptárhatással kiigazítva 3,7 százalékkal maradt el a teljesítmény az egy évvel korábbitól. A statisztikai hivatal közlése szerint a feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben a villamos berendezések gyártásában.

Ez már csak azért is probléma, mert a kormány részben pont erre az alágra, ezen belül az akkumulátorgyártásra alapozza a magyar gazdaság jövőjét. A friss adatok szerint az ágazat továbbra sem talál magára, éves bázison 31 százalékkal maradt el a teljesítménye.

Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 9,2 százalékkal kisebb, ezen belül a feldolgozóipari termelés 28 százalékát képviselő járműgyártás volumene 11,8 százalékkal esett vissza az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 14,4, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 9,7 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipari termelés 9,7 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 9,6 százalékkal kisebb volt a 2023. júniusinál. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 27, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 1,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A 9,4 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 23 százalékkal visszaesett 2023 júniusához viszonyítva. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 31, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 22 százalékkal csökkent.

Az előző havi növekedés után a feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban mérséklődtek az eladások. A legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása gyakorlatilag stagnált. A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék gyártása 2,8, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 7,3 százalékkal kisebb volt az előző évi azonos időszakinál. A vegyi anyag, termék gyártásában folytatódott a növekedés, júniusban 14,8 százalékkal bővült a kibocsátás az egy évvel korábbi alacsony bázishoz viszonyítva.

A régiókat tekintve a főbb járműipari gyárakkal fémjelzett régiók rendkívül rosszul teljesítettek. A legnagyobb mértékben a Suzuki-gyárnak otthont adó Komárom-Esztergom megyében csökkent a termelés, 14,5 százalékos volt a visszaesés mértéke előző évhez képest. A rangsorban az utolsó előtti helyen áll Pest megye 13,8 százalékos elmaradással, a harmadik legnagyobb zuhanást az Audi-gyárnak otthont adó Győr-Moson-Sopron megye produkálta, 12,6 százalékosat. Három vármegyében ugyanakkor növekedett az ipar kibocsátása:

• Tolna megyében 10,8,
• Zalában 5,2,
• Nógrádban 1,8 százalékkal nőtt a termelés.

A friss statisztika alapján az ágazat fellendülése egyelőre várat magára, hiszen az új rendelésének volumene stagnált előző év azonos időszakához képest. Az viszont pozitívumként értékelhető, hogy ha minimálisan is, de az exportrendelések növekedést mutattak, 0,7 százalékosat. Ezzel párhuzamosan a belföldi új rendelések 4,2 százalékkal csökkentek. A teljes rendelésállományt tekintve jelentős elmaradás van, június végén 28 százalékkal volt alacsonyabb ezek szintje, mint egy évvel ezelőtt.

A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júniusban az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal nőtt.