Az amerikai kormányzat szerint nem Kínáról szól a titkos nukleáris stratégiájuk

„A Joe Biden amerikai elnök által idén jóváhagyott titkos nukleáris stratégiai terv nem egyetlen országra vagy egyetlen fenyegetésre adott válasz” – közölte a Fehér Ház, miután a New York Times kedden arról írt, hogy az elrettentési stratégiát úgy igazították át, hogy most először Kína nukleáris arzenáljának bővítésére összpontosít.

Az amerikai székhelyű Fegyverzet-ellenőrzési Szövetség közölte: megértette, hogy az Egyesült Államok nukleáris fegyverkezési stratégiája és álláspontja ugyanaz maradt, amit a kormányzat 2022-es nukleáris helyzetértékelésében leírtak, és nem történt átirányítás Oroszországtól Kína felé.

Közben a The New York Times szerint a Fehér Ház soha nem jelentette be, hogy Biden jóváhagyta a „Nukleáris Felhasználási Iránymutatás” című módosított stratégiát, de várhatóan még a távozása előtt kiküldenek egy nem titkosított értesítést a kongresszusnak a felülvizsgálatról. Az újság szerint a közelmúltban elhangzott beszédekben a kormányzat két magas rangú tisztviselője utalhatott a stratégia felülvizsgálatára. A lap szerint a stratégiát körülbelül négyévente frissítik.

A jelentéssel kapcsolatban Sean Savett, a Fehér Ház szóvivője azt mondta:

„Bár az iránymutatás konkrét szövege titkos, létezése semmiképpen sem az. Az év elején kiadott iránymutatás nem válasz egyetlen entitásnak, országnak vagy fenyegetésnek sem.”

Daryl Kimball, a Fegyverzet-ellenőrzési Szövetség ügyvezető igazgatója elmondta, míg az amerikai hírszerzési becslések szerint Kína 2030-ra 500-ról 1000 robbanófejre növelheti nukleáris arzenáljának méretét, addig Oroszország jelenleg mintegy 4000 robbanófejjel rendelkezik, „és továbbra is az amerikai nukleáris stratégia fő mozgatórugója marad”.

Kimball idézte Pranay Vaddit, a Fehér Ház fegyverzet-ellenőrzési, leszerelési és nonproliferációs ügyekért felelős vezető igazgatóját is, akinek elmondása alapján az USA stratégiája az volt, hogy Kínával és Oroszországgal a nukleáris fegyverzet korlátozására törekszik, de ha Kína folytatja jelenlegi pályáját, és ha Oroszország túllépi a START-korlátokat, akkor a jövőben meg kell fontolni a nukleáris erők méretére és összetételére vonatkozó kiigazításokat.

„Értelmezésem szerint az a pont, amikor a jelenlegi kormányzat úgy gondolja, hogy ilyen változtatásokat szeretne fontolóra venni, nem fog bekövetkezni 2030-ig” – mondta.