A második negyedéves várakozást is alulmúló GDP-adat ismeretében előzetesen már számítani lehetett arra, hogy a beruházások sem teljesítettek jól ebben az időszakban. Végül azonban, amit a KSH végül közölt egészen kellemetlen meglepetés volt. A beruházások a második negyedévben ugyanis nagyon rég nem látott mértékben, 16,8 százalékkal estek vissza a nyers adatok szerint, ami szezonálisan kiigazítva 14,5 százalékos mínuszt jelent.
Ezzel folytatódott a 2022 utolsó negyedéve tartó zsugorodó trend, amelynek fordulatát az elmúlt időszak körülményei sem segítik: az állam elhalasztott beruházásai, a magas kamatkörnyezet, az elmaradó uniós pénzek egyáltalán nem a kilábalás irányába mutatnak.
Ráadásul Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott minapi interjújában már kilátásba helyezte, hogy újabb beruházások elhalasztásáról dönthetnek a következő évet illetően is. Mindez csak azért probléma, mert jellemzően, amikor a magánszektor beruházási hajlandósága a gazdasági nehézségek miatt lecsökken, az állam lép hagyományosan a helyére az általa indított beruházásokkal. Ezzel segít az építőiparnak, általánosan a gazdaságnak és a vállalkozásoknak átvészelni a nehezebb időszakokat.
Hogy mennyire mélypontra is kerültek a beruházások, jól jelzi, hogy 2021 negyedéveinek átlagához képest időszakról időszakra egyre nagyobb a terület lemaradása. 2024 második negyedévében már 18,5 százalékkal maradt el a teljesítmény, amilyen mélypontra az elmúlt öt évben egyszer sem volt példa.
Az első negyedévhez képest is jelentős, 7 százalékos volt a teljesítménycsökkenés, ennél nagyobb negyedéves zuhanásra, 9,4 százalékosra csak 2020 második negyedévében, a koronavírus-járvány kitörésekor volt példa hazánkban.
A KSH tájékoztatása szerint a beruházások csökkenéséhez a legnagyobb mértékben a gazdaság húzóágazatának tartott feldolgozóipar, a szállítás, a raktározás, valamint a kereskedelem járult hozzá. Ezt némileg ellensúlyozta a közigazgatás, az energiaipar, illetve az ingatlanügyek növekvő beruházási aktivitása.