Moszkva jegyzékben követelt konzuli hozzáférést a Telegram közösségimédia-szolgáltató őrizetbe vett alapítójához, Pavel Durovhoz, de Párizs az üzletember francia állampolgárságát tekinti elsődlegesnek – közölte Marija Zaharova a RIA Novosztyi hírügynökséggel. „Jegyzéket küldtünk, hozzáférést követelve. De neki francia állampolgársága van, amit Franciaország elsődlegesnek tekint” – mondta az orosz külügyminisztérium szóvivője.
A francia média szombat este számolt be róla, hogy a francia és orosz állampolgársággal rendelkező Durovot őrizetbe vették a Le Bourget repülőtéren, ahová magángéppel érkezett Azerbajdzsánból. Az üzletember körözési listán szerepelt Franciaországban, többek között azért, mert a Telegram nem volt hajlandó együttműködni az ország hatóságaival. Párizsi sajtóértesülések szerint „az orosz Zuckerberg” terrorizmus, kábítószer-kereskedelem, csalás és pénzmosás támogatása címén emelhetnek vádat, és akár 20 év szabadságvesztést is kiszabhatnak rá.
A párizsi orosz nagykövetség közölte, hogy a francia hatóságok elzárkóznak az együttműködéstől, és nem adtak tájékoztatást arról, mi alapján vették őrizetbe Durovot. A diplomáciai képviselet kapcsolatban áll az üzletember jogi képviselőjével.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Telegramon közölte, hogy Durov hibát követet el azzal, hogy Oroszországot elhagyva „világpolgárrá” akart válni, mert a nyugati országok számára ő egy kiszámíthatatlan és veszélyes orosz maradt. Azt írta, személyesen figyelmeztette az üzletembert arra, hogy minden országban komoly problémái lesznek, ha kitart az elvi álláspontja mellett, és nem fog együttműködni a bűnüldöző szervekkel súlyos bűncselekmények ügyében.
„Macron, azonnal tűnj el Franciaországból! Durov hadserege eljön érted” – figyelmeztette a francia elnököt Medvegyev.
Tatyjana Moszkalkova, az orosz elnök emberi jogi biztosa szerint a letartóztatás valódi célja a Telegram bezárása, mert ezen a platformon „meg lehet tudni az igazságot a világ aktuális eseményeiről”. Az intézkedés szerinte „tiltakozást vált ki mindazokból, akik a szólásszabadságért és a többpólusú világ építéséért küzdenek”.
„Amint a Telegram vezető pozícióba került Oroszországban, egyértelmű volt, hogy a nyugati, főként amerikai titkosszolgálatok mindent megtesznek Durov és platformja ellenőrzésére. Ismerve Durov álláspontját, azt, hogy mindenhol minimálisra csökkentse az állami ellenőrzés lehetőségét, az is világos volt, hogy konfliktusra kerülhet sor” – mondta Kirill Kabanov, az orosz elnöki emberi jogi tanács tagja a news.ru-nak.
Kabanov szerint Durov azt remélte, nem keveredik konfliktusba a Nyugattal. A Telegram ma már nemcsak szórakoztató és informatív tartalmú platform, hanem a „különleges hadművelet” résztvevőinek kommunikációs eszköze is – közölte Kabanov, aki szerint Washington ebben az ügyben saját céljaira használta fel Párizst.
Anton Gorelkin, az orosz alsóház információpolitikai bizottságának helyettes vezetője az Interfaxnak azt mondta, az orosz hatóságoknak továbbra is vannak kifogásai a Telegrammal szemben, de annak blokkolásáról az utóbbi időben nem esett szó. Oroszországban 2018-ban történt kísérlet a Telegram elérhetetlenné tételére.
Margarita Szimonyjan, az RT állami médiavállalat főszerkesztője szerint Durov azért hagyta el Oroszországot, hogy ne kelljen együttműködnie az orosz szakszolgálatokkal, de a hasonló nyugati szervekkel ezt megtette. „Minimum szigorúan betartotta az előírást, hogy blokkolják az RT-t azokban az országokban, ahol szankciók alatt állunk. Nem segített” – írta Szimonyjan a Telegram-csatornáján. „Mi a lényege a Durov-történetnek? (…) Lecsukták, hogy elvegyék tőle a (biztonsági) kulcsokat. És oda fogja adni őket” – állítja Szimonyjan, azt javasolva, hogy mindenki törölje a Telegramról az érzékeny információkat. (MTI)