Összehangolt rajtaütést hajtott végre szerdára virradóan az izraeli hadsereg Ciszjordánia palesztin fennhatóságú területein, az akcióban legalább kilencen meghaltak. A BBC szerint az izraeli támadás a legnagyobb ilyen akció a 2000 és 2005 közötti második intifáda óta.

A védelmi erők négy városban, Dzseninben, Tulkaremben, Nábluszban és Tubászban hajtottak végre „terrorellenes műveleteket”. Az izraeli hadsereg szerint az áldozatok Iránhoz köthető fegyveresek voltak.

A BBC jeruzsálemi tudósítója szerint az izraeli hadsereg menekülttáborokat rohant le a Dzsenin melletti Farában és Nábluszban. Ciszjordánia északi részére több száz izraeli katona nyomult be, itt jelenleg is zajlanak az összecsapások. Jiszráel Kác izraeli külügyminiszter szerint az akció az iráni terrorista infrastruktúra megsemmisítésére irányul, ami egy „második front” kialakítására törekszik a Gázai övezet után.

A Wafa palesztin hírügynökség szerint az izraeli hadsereg szerda délután menekülésre szólította fel a Tulkaremtől keletre fekvő Nur Shams menekülttáborban élőket, Dzsenin keleti részén pedig kijárási tilalmat rendeltek el. A Palesztin Nemzeti Hatóság elnöki szóvivője, Nabil Abu Rudejneh szerint a kialakult helyzetért az Egyesült Államok is felelős, aminek be kell avatkoznia, hogy megállítsa az eszkalációt.

Az ötezerhatszáz négyzetkilométeres Ciszjordánia a Jordán folyó nyugati partjának az a része, ami Izrael 1948-as függetlensége után még Jordániához tartozott, de az 1967-es hatnapos háborúban az izraeli csapatok Gázához hasonlóan megszállták. A tavaly októberben kitört gázai-izraeli háború kezdete óta Ciszjordánia területén is felerősödtek az összecsapások a palesztin lakosság, az izraeli telepesek és a biztonsági erők között, több száz halálos áldozatot követelve.

Ciszjordánia a Hamász-rivális Palesztin Nemzeti Felszabadítási Mozgalom, a Fatah befolyása alá tartozik. A térségben valamivel több mint hárommillióan élnek, közülük körülbelül két és fél millióan palesztinnak vallják magukat. A többiek főleg zsidó telepesek, akik Izrael lakosságának közel tíz százalékát teszik ki.

A telepesek között lehetnek szélsőséges vallási fanatikusok, de nagyobb részüket nem az ősi hit, hanem a megélhetés hívta ide: egy ciszjordániai telepen ugyanis lényegesen olcsóbb a lakhatás, mint mondjuk Tel-Aviv divatos kerületeiben, és az izraeli állam anyagilag is támogatja az ide költözőket. Néhány évtizedes tiltás után Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök 2017-ben engedélyezte új telepek létesítését Ciszjordániában, és ezzel párhuzamosan az izraeli kormány elkezdett szemet hunyni a legszélsőségesebbek területfoglalásai felett.

Az Európai Unió az év elején szankciókat akart kivetni az erőszakos izraeli telepesekre, de ezt Magyarország egyedüli tagállamként megvétózta.

Címlap: AAFAR ASHTIYEH/AFP (BBC, Guardian, Times of Israel)