Izrael és az általa ellenőrzött területeken élő palesztinok összecsapásainak évtizedes múltja van. A helyzet mit sem változott, majd még rosszabbra fordult, amióta Benjamin Netanjahu sokadik visszatérésével olyan koalíció élén vezeti Izraelt, aminek tagjai közül több párt is nyíltan rasszista, arabellenes, zsidó felsőbbrendűségi eszméket vall. Miután az izraeli hadsereg nyáron terrorista leszámolásra hivatkozva megtámadta a ciszjordániai Dzsenínt, majd a Gázai övezetben szinte egyeduralommal kormányzó, és Ciszjordániában is egyre nagyobb befolyású Hamász október hetedikei dél-izraeli mészárlása után háborút hirdetett, újra elszabadult a pokol a Közel-Keleten.
A palesztin- és arabellenesség mellett nagyon rég nem tapasztalt mértékben ütötte fel a fejét az anticionista és antiszemita narratíva, szinte minden nyugati országban többszörösére nőtt az antiszemita incidensek száma a terrorakció óta. És előkerült a laikusok számára ártalmatlanul hangzó, viszont a Hamász által rég kisajátított jelmondat:
„A folyótól a tengerig, Palesztina szabad lesz.”
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?