Közben az amerikai és az iráni hadsereg is nagy erőkkel keresi a pénteken lelőtt amerikai vadászgép eltűnt pilótáját.
A busehri atomerőmű is érintett a harcokban, a Roszatom a legrosszabb forgatókönyvtől tart.
Az európai országok sorra hoznak hasonló döntéseket. Várjuk a kormány válaszát, hogy Magyarországtól kértek-e segítséget az iráni háború logisztikai támogatásához.
Közben zajlanak a tárgyalások is.
A Hormuzi-szoros iráni blokádja már nem csak regionális krízis: az olaj-, LNG- és műtrágyaszállítások drámai visszaesése egyszerre fenyegeti Ázsia energiaellátását, Európa üzemanyagpiacát és a globális élelmezésbiztonságot. A szakértők szerint a valódi sokk még csak most következik.
Washington azt javasolta, hogy az egyik lengyel Patriot üteget vezényeljék át a Közel-Keletre. A lengyel védelmi miniszter viszont közölte, a rendszerek továbbra is Lengyelország és a NATO keleti szárnyának védelmét szolgálják.
Tovább eszkalálódik a közel-keleti konfliktus: egy kuvaiti olajszállítót ért iráni dróntámadás az Egyesült Arab Emírségek közelében, miközben Dél-Libanonban az ENSZ indonéz békefenntartói vesztették életüket.
Az USA korábban már támadta a kis szigetet – amin Irán olajexportjának döntő része halad át –, de Trump most felvetette az elfoglalás lehetőségét is. Egy ilyen amerikai akció nemcsak újabb gazdasági sokkot, hanem katonai eszkalációt is hozhat.
De más közel-keleti térségekben is bizonytalan a helyzet.
Nyugati hírszerzési források szerint Moszkva fegyvereket, valamint élelmiszert és gyógyszert juttat Teheránba, a több ütemben zajló szállítási művelet előkészítését hamarosan befejezik.
Irán a saját feltételeihez kötné a háború lezárását.
Az amerikaiak elutasítják az Irán elleni háborút és az üzemanyagárak emelkedésének sem örülnek. Trump 2024-ben a gazdaság felvirágoztatásával kampányolt, a megélhetési költségek viszont egyre nőnek - derül ki a Reuters/Ipsos legújabb felméréséből.
Arról állítólag még nem született döntés, hogy a csapatok belépnének Irán területére.
A Hormuzi-szoros csapdájában van az amerikai elnök. Trump szerint egyeztetett Iránnal, Teherán szerint ez nem igaz.
Miután szerinte „nagyon jó és termékeny megbeszéléseket” folytatott „a közel-keleti ellenségeskedések teljes és végleges rendezéséről”.