Megugrottak a katonai kiadások Európában és Ázsiában, 16 éve nem költött ennyit fegyverkezésre a világ

A globális katonai kiadások 2025-ben elérték a közel 2900 milliárd dollárt, átszámítva 903 ezer milliárd forintot, ami 2,9 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ez a világ GDP-jének 2,5 százaléka, ami 2009 óta a legmagasabb arány. A bővülést elsősorban az európai és ázsiai védelmi kiadások gyors emelkedése hajtotta, miközben az Egyesült Államokban csökkent a költés – derül ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) friss jelentéséből, amely szerint már a 11. egymást követő évben nőttek a globális katonai kiadások.

„Minden arra utal, hogy a világ egyre kevésbé érzi magát biztonságban, és ezt a katonai kiadások növelésével próbálja ellensúlyozni”

– mondta Lorenzo Scarazzato, a SIPRI kutatója. A szakértők szerint a növekedést az újabb háborúk, a bizonytalanság és a geopolitikai feszültségek hajtják.

Európában a katonai kiadások 14 százalékkal, 864 milliárd dollárra - 270 ezer milliárd forint – nőttek, ami a globális növekedés fő forrása volt. Az ukrajnai háború negyedik évében Oroszország és Ukrajna egyaránt növelte költéseit. A trend várhatóan idén sem szakad meg, Oroszország az olajbevételek, Ukrajna a jelentős uniós hitel miatt tud többet költeni.

Németország kiadásai 24 százalékkal, 114 milliárd dollárra nőttek, ezzel a világ negyedik legnagyobb katonai költekezője lett. A CNN azt írta, több NATO-tagországban is kiugró volt a növekedés: Belgiumban 59, Spanyolországban 50, Norvégiában 49, Dániában 46, Lengyelországban és Kanadában 23 százalékkal emelkedtek a kiadások. Emögött egyszerre áll az európai önállóság erősítésének szándéka és az amerikai nyomás a nagyobb költésre.

„2025-ben az európai NATO-tagállamok katonai kiadásai gyorsabban nőttek, mint 1953 óta bármikor, ami egyrészt az európai önállóság erősítésére irányuló törekvéseket, másrészt az Egyesült Államok részéről a szövetségen belüli tehermegosztásra irányuló nyomást tükrözi”

– mondta Jade Guiberteau Ricard, az intézet munkatársa.

Ázsiában és Óceániában a katonai kiadások 8,1 százalékkal, 681 milliárd dollárra emelkedtek, ami 2009 óta a legnagyobb növekedés. Kína 7,4 százalékkal, 336 milliárd dollárra növelte költségvetését, már a 31. egymást követő évben fordít a tavalyinál több pénzt a hadseregre.

Japán kiadásai 9,7 százalékkal nőttek, ami a GDP 1,4 százalékának felel meg – ez 1958 óta a legmagasabb arány. Tajvan 14 százalékkal emelte katonai költését a fokozódó kínai nyomás miatt. A térségben az amerikai szövetségesek – Japán mellett például Ausztrália és a Fülöp-szigetek – szintén növelték kiadásaikat, nemcsak a regionális feszültségek, hanem az amerikai támogatás körüli bizonytalanság miatt is.

Az Egyesült Államok továbbra is a világ legnagyobb katonai költekezője maradt, 954 milliárd dollárral, de kiadásai 7,5 százalékkal csökkentek. Ennek fő oka, hogy 2025-ben nem hagytak jóvá új katonai támogatást Ukrajnának. Ha az amerikai adatokat nem vesszük figyelembe, a globális katonai kiadások 9,2 százalékkal nőttek.

A legnagyobb költekezők között még így is ott van az Egyesült Államok Kína, Oroszország, Németország és India mellett, együtt a globális kiadások mintegy 58 százalékát adták.

India például 8,9 százalékkal növelte kiadásait, részben a Pakisztánnal fennálló feszültségek miatt.

A GDP arányában Ukrajna költi a legtöbbet hadseregére, mintegy 40 százalékot, miközben a negyedik éve tartó orosz invázió ellen védekezik. Oroszország a GDP 7,5 százalékát fordítja katonai célokra. Mindkét országban rekordmagas a katonai kiadások aránya az állami költségvetésen belül, és a háború folytatódása esetén ez tovább nőhet.

A Közel-Keleten a kiadások összességében stagnáltak, 218 milliárd dollár körül alakultak. Szaúd-Arábia maradt a legnagyobb költekező 83,2 milliárd dollárral. Izrael kiadásai csökkentek a Hamásszal kötött tűzszünet után (tavalyi adatokról van szó), míg Iráné reálértéken visszaesett a magas infláció miatt, bár a tényleges költés valószínűleg magasabb a hivatalosnál. Afrikában a katonai kiadások 8,5 százalékkal nőttek, 58,2 milliárd dollárra. Nigériában különösen nagy, 55 százalékos emelkedést mértek a romló biztonsági helyzet miatt.

A SIPRI szerint a növekedés várhatóan folytatódik: a jelenlegi konfliktusok és a hosszú távú fegyverkezési tervek 2026-ban is felfelé hajtják a kiadásokat. Ebben az Egyesült Államok kulcsszerepet játszhat, mivel a 2026-ra jóváhagyott katonai költségvetés már meghaladja az 1000 milliárd dollárt, és 2027-re akár 1500 milliárd dollárra is emelkedhet. A növekvő keresletből a fegyvergyártók is profitálnak, a Lockheed Martin például 194 milliárd dolláros rekordmegrendelésről és növekvő bevételekről számolt be. A cég vezetése szerint a Trump-kormányzat és a közel-keleti konfliktusok „aranylehetőséget” teremtenek a növekedésre.

Egyes védelmi elemzők szerint a katonai kiadások növelése indokolt válasz a jelenlegi konfliktusokra, az ENSZ és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy ez fegyverkezési versenyhez vezethet. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár újévi üzenetében arra szólította fel a világ vezetőit, hogy „az embereket és a bolygót válasszák a pusztítás helyett”. Kiemelte: a globális katonai kiadások 2024-ben 13-szor magasabbak voltak, mint a teljes fejlesztési segély összege.

A SIPRI kutatója, Xiao Liang is figyelmeztetett: a kiadások növelése nem feltétlenül teszi biztonságosabbá a világot.

„Ez csak több fegyvert jelent. Egy új fegyverkezési verseny csökkenti a bizalmat és növeli a félreértések kockázatát.”

Továbbá fennáll az úgynevezett „fegyverek vagy jólét” dilemma: a növekvő védelmi költségvetések növelhetik az államadósságot, miközben kevesebb jut például oktatásra és egészségügyre.