Egy világ várta lélegzetvisszafojtva a XVII. paralimpiai játékok párizsi megnyitóját. Különösen a nyári olimpiai játékok után, ami annyira megosztóra sikerült, hogy még a kalocsai érsek is megszólalt az ügyben.

Az Utolsó vacsorát felidéző jelenet ezúttal nem volt, ahogy meztelen kis kék ember sem, viszont a nyári játékok megnyitójához hasonlóan ezúttal sem stadionban zajlottak az események. Ezúttal a Concorde tér és a Champs-Elysées volt a helyszín, az ideiglenes arénában 35 ezren követhették az eseményeket, több ezren pedig az utak mentén.

A szervezők szándéka az volt, hogy elgondolkodtassák a nézőket az egész estén átnyúló, „Paradoxon, a viszálytól az egyetértésig” című színes műsorral, amelyben két csoport történetét mutatták be több felvonásban, több száz szereplő, köztük 16 fogyatékkal élő segítségével. A sztori azt szemléltette, hogy kreativitással hogyan lehet hidat építeni az egymástól távol álló csoportok közé, és együtt, egymásért, befogadóan, nem pedig egymás ellen, kirekesztően gondolkodni. A program központi eleme a tánc és az emberi test volt, s főszerepet játszott benne a tér közepén magasodó obeliszk is, amelyet többször is fényfestéssel keltettek életre, rendkívül látványosan.

A versenyzők felvonulásában a magyar küldöttség 66. volt a felvonulók sorában, a zászlót az ötödik paralimpiáján szereplő, tokiói bajnok úszó, Illés Fanni és az íjász Gáspár Tamás vitte. Utolsóként a házigazda franciák vonultak be, hatalmas ováció közepette, a sort pedig az önkéntesek és az embernagyságú kabalák, a Frígek népes csapata zárta - utóbbiak a felvonulás során végig biztatták, szórakoztatták a versenyzőket.

Tony Estanguet, a Párizs 2024 szervezőbizottság elnöke köszöntőjében forradalminak nevezte a párizsi paralimpiát, amelynek minden sportoló a résztvevője, a szurkolókat pedig arra kérte, hogy ugyanolyan lelkesedéssel buzdítsák a versenyzőket, mint tették azt néhány héttel korábban, az olimpián.

Andrew Parsons, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság elnöke szenvedélyes beszédében azt mondta, „a világ legszebb városában vagyunk, nehéz időkben, de legyen a sport egy közösségi erő, amely összehozza az embereket”. A paralimpikonok nem a részvételért jöttek, hanem azért, hogy versenyezzenek, győzzenek és képviseljék azt az 1,3 milliárd embert, a világ lakosságának 15 százalékát, aki valamilyen fogyatékkal éli az életét.

Az első párizsi paralimpiát a francia államfő, Emmanuel Macron nyitotta meg, a program végén pedig – a paralimpiai zászló felvonását, a paralimpiai himnusz elhangzását és az eskütételeket követően – a paralimpiai fáklya is megérkezett a térre és felcsendült a francia zeneszerző, Maurice Ravel legismertebb szerzeménye, a Bolero. A lángot – amely az olimpiához hasonlóan a szomszédos Tuileriák kertjében, egy magasba emelkedő hőlégballonon lobog majd a következő tizenegy napban – látványos külsőségek közepette öt parasportoló, Charles-Antoine Kouakou, Nantenin Keita, Fabien Lamirault, Alexis Hanquinquant és Elodie Lorandi gyújtotta meg.

A párizsi paralimpián a menekültek csapatával együtt rekordot jelentő 168 küldöttség mintegy 4400 versenyzője, köztük semlegesként 88 orosz és nyolc fehérorosz, küzd 22 sportágban. A különböző sérültségi kategóriákban összesen 549 számban avatnak bajnokot. A magyar színeket 39 sportoló képviseli, akik 13 sportágban, 68 versenyszámban lesznek érdekeltek. A küzdelmek csütörtökön kezdődnek.

(Az MTI híre alapján)