Két amerikai csúcsdiplomata próbálta az ukrán elnök szájába adni Trump vádjait
2019 október 04., 12:46
Orbán Balázs azért gondolja, hogy Trump 24 óra alatt békét hozna Ukrajnában, mert Trump ezt mondta neki
Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs péntek este Prágában a GLOBSEC regionális biztonságpolitikai fórum vendége volt. A GLOBSEC háromnapos rendezvényén a régió számos kormánya képviselteti magát, főleg katonai-gazdasági együttműködést érintő témákban, a magyar kormány környékéről Orbán az egyetlen résztvevő, és beszédes, hogy őt a transzatlanti együttműködésről szóló panelbeszélgetésbe ültették be.
Az Orbán-kormány ugyanis nagyon látványosan tett fel sokat arra, hogy Donald Trump lesz az Egyesült Államok következő elnöke, ami pár hónappal ezelőtt még valószínűnek tűnt, Joe Biden visszalépése óta viszont rendkívül kiélezett lett a küzdelem. A panelbeszélgetés résztvevői nem is győzték hangsúlyozni, hogy jelenleg lehetetlen megmondani, hogy ki lesz a következő elnök, ennek ellenére a kérdések többsége akörül forgott, hogy mit jelentene Európának egy újabb Trump-elnökség. A beszélgetést amúgy a helyszínen hallgatta meg David Pressman amerikai nagykövet is.
A beszélgetés egyetlen amerikai résztvevője Kurt Volker volt, aki George W. Bush idején NATO-nagykövet volt, majd az első Trump-kormány ukránügyi különmegbízottja lett, ahonnan azután mondott le 2019-ben, hogy a sajtóban megjelent információk szerint egyike volt annak a két amerikai csúcsdiplomatának, akik Zelenszkij szájába próbálták adni Trump Bidennel szembeni vádjait.
Volker azzal kezdte, hogy ő sem tudná megmondani, milyen lenne egy második Trump-ciklus, hiszen Trump ismerten gyakran változtatja a véleményét, meg dönt hirtelen benyomások hatására, de az biztosan állítható, hogy nagyon sokféle külpolitikai vélemény van jelen a republikánus elnökjelölt környezetében, köztük az a tábor is, amit ő is képvisel, hogy az Egyesült Államoknak erőt kell mutatnia, hogy a világban tartsanak tőle, és így érje el, hogy ne eszkalálódjanak a konfliktusok.
Trump kiszámíthatatlanságához kapcsolódott Mark Leonard, a tekintélyes európai thinktank, a European Council on Foreign Relations (ECFR) alapító-igazgatója, aki szerint az mindenképp fontos különbség lehetne a Trump 1.0 és a Trump 2.0 között, hogy első alkalommal Trump outsiderként érkezett, nem számított arra ő sem, hogy győzni fog, és ezért nem volt kész csapata, voltak körülötte „felnőttek” a szobában, akik valamennyire vissza tudták fogni. Ehhez képest most Trump elhitte, hogy nyerhet, látszott ez a republikánus jelölőgyűlésen is, és kampánybeszédeiből látni, hogy bosszúra készül.
AZ ECFR kutatói a közelmúltban hat lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel egy esetleges Trump-kormánnyal kapcsolatban, és európai szempontból mindegyik elég ijesztőnek tűnt Leonard szerint. Nemcsak Ukrajna jövőjéről és így a kontinens biztonságáról van szó, hanem lehet például tudni, hogy Trump általános, minden országra kivetendő 10 százalékos védővám lehetőségét pedzegette, és a klímaváltozás elleni harcnak is árthatna, hogy Trump a fosszilis energiahordózók kitermelésének felpörgetését ígéri.
Ugyanakkor Leonard szerint Kamala Harris esetleges elnöksége is kihívást jelentene Európa számára, még ha Ukrajnával kapcsolatban nem is hozna annyira rémisztő forgatókönyveket, de például a Kínával szembeni várható amerikai lépések Európa számára is okoznának fejtörést.
Erre utalt a francia parlamenti képviselő, a Macron-féle Renaissance-ben politizáló Benjamin Haddad is, amikor arról beszélt, hogy az elmúlt években a Biden-kormány ugyan tényleg sokat tett Ukrajna védelméért, de gazdasági kérdésekben már máshogy fest a kép: több, Trump által bevezetett védővámot érvényben hagytak, Biden nagy gazdaságélénkítő programja, az IRA pedig nehéz helyzetbe hozta az európai gazdaságokat. Haddad arra számít, hogy bárki is kerül kormányra Washingtonban, a protekcionista intézkedések maradni fognak. Harristól ő személy szerint azt várná, hogy őszintén mondja majd el Európának, hogy mi az, ami az amerikaiak számára többé nem prioritás, és maguknak kell ezt megoldaniuk. Azért, hogy erre Európa ne akkor döbbenjen rá, amikor kitör egy újabb konfliktus a közelben, és hiába kopogtatnak Washingtonban segítségért.
A magyar út
Orbán Balázs is azzal kezdte, hogy szerinte egy új Trump-kormány felkészültebb és fókuszáltabb lenne, mint az első volt, és szerinte Trump komolyan is gondolja, hogy békét hozna Európába. Orbán a magyar nyilvánosságban jól ismert paneleket vette elő, hogy a világ nagy része nem akar amúgy háborút, csak a „transzatlanti liberális elit” nem ért egyet a felvetéssel.
Orbán azzal folytatta, hogy az európai elit szerinte Stockholm-szindrómában szenved, és az elmúlt években mindenben az Egyesült Államokat követték, a nyitott határoktól a woke ideológián át, és közben nem vették észre, hogy az USA-nak saját célja is voltak, és a technológiai fejlesztésektől a kereskedelemig bezárólag ezek a lépéseik szembe mentek az európai érdekekkel. Így pedig Orbán szerint az európai politikusok szembementek az európai emberek és számos tagállam érdekeivel is.
link
Forrás
Trumpnak ezért nagyon pozitív hatása lehet, mert az európai elit megszabadulhat a Stockholm-szindrómájától, tette hozzá Orbán. Majd a miniszterelnök politikai igazgatója a NATO-költéseket hozta szóba, ami hosszú éveken át elmaradt a megfelelő védekezés kialakításához szükséges szinttől. A kérdésre, hogy akkor Magyarország kész-e arra, hogy kövesse Lengyelországot, és a GDP négy százalékát is haderőfejlesztésre költsék, Orbán elmondta, hogy reméljük, meg tudjuk engedni magunknak, de annyiban bonyolult a helyzet, hogy sajnos nem kapjuk meg a pénzünket Brüsszeltől.
Kevéssel később szóba került a cikk elején már idézett rész, mely szerint Trump mondta neki, hogy 24 óra alatt békét tudna teremteni Ukrajnában, mire Orbán saját elmondása szerint azt válaszolta, hogy a 36 órának is nagyon örülnének, mire Trump azzal reagált, hogy nem, 24 óra alatt kell megtenni. Orbán azzal folytatta, hogy előbb-utóbb szerinte a demokraták is rá fognak jönni, hogy ez így nem mehet tovább,
és az Egyesült Államok magunkra fog hagyni minket a problémával, amit Ukrajnának hívnak.
És szerinte ezért fontos hogy minél előbb kezdjünk el azokkal a kérdéssel foglalkozni, hogy ki fogja finanszírozni, ki fog ott biztonságot fenntartani, nem pedig a morális kérdésekkel, hogy kinek van igaza, kinek nincs, ki támadott meg kit, ami mind nyilvánvaló, tette hozzá Orbán, bár nem mondta ki, hogy kire gondol.
Erre válaszul Trump egykori ukránügyi különmegbízottja, Kurt Volker annyit tett hozzá, ha kivonulna a Trump-kormány és magára hagyná Európát, akkor Európa egy Oroszország nevű problémával maradna hátra, nem egy Ukrajna nevűvel.
Volker ezután felidézte Trump korábbi minisztere, Mike Pompeo és David Urban közelmúltbeli közös cikkét a Wall Street Journalból, melyben egy olyan tervet vázol fel, ami közvetlen katonai segítséget valóban nem nyújtanak már az ukránoknak Volker szerint, de rengeteg hitelt, új szankciókat Oroszországgal szemben és a NATO erősítését igen.
Volker szerint amúgy a Biden-kormány is szeretné, ha születne valamiféle megállapodás a felek között, de Oroszország az akadálya ennek, semmit nem akarnak engedni, Ukrajna megszüntetése a céljuk, és szerinte Trump elnöksége alatt is ez lenne a helyzet, mindaddig, amíg Putyin olyan helyzetben nem találja magát, hogy nincs más választása, mint a megegyezés.
Mark Leonard is arról beszélt ezután, hogy Trump béketerve nem valódi béketerv, mert nem tűnik fenntarthatónak, amennyiben Ukrajna úgy veszítene területéből, hogy közben nem kapna biztonsági garanciákat, és nem dönthetné el szabadon, hogy melyik szövetségesi rendszerhez csatlakozzon.
Ezután már csak Orbán Balázs kapott kérdéseket, például arról, hogy miben változna Magyarország Ukrajna-politikáját, ha Harris lesz az amerikai elnök, mire Orbán elmondta, hogy valószínűleg semmiben, mert a „magyarok 80-90 százaléka támogatja” a kormány jelenlegi ukrán politikáját. Majd azzal folytatta, hogy tudja, azok, akik ebben a teremben ülnek,
érzelmileg involválódtak ebben a kérdésben, de a magyar kormány ennél realistább, se nem orosz-, se ukránpárti, hanem egyszerűen belátják, hogy „ez nem a mi háborúnk”.
Az ukránoknak megvan minden joguk, hogy visszacsapjanak, de Magyarországnak meg szerinte ahhoz, hogy kimondja, ez nem az ő konfliktusuk. És Orbán tudja, hogy ezt érzelmileg sokkoló lehet hallani ebben a teremben, de a világ nagy része is így tekint erre a konfliktusra. Ezért kell teljesen új hozzáállás, főleg mert Washingtonból mindkét oldalról azt hallja, hogy egyre többet merül fel a kérdés, miért éri meg hosszabb távon Oroszországot Kína ölébe lökniük.
A közönség soraiból ekkor egy belga nő kérdezett Orbántól, aki korábban diplomata volt, az elmúlt két évben pedig ukrán határmenti falvakban tevékenykedett. És egyet értett azzal, hogy az érzelmeket hátra kell hagyni, ő már két éve hátra hagyta azokat, és látta a „realista” helyzetet is. Azt kérdezte, hogy milyen békéről beszélünk, ha ez gyerekek meggyilkolását, a megszállt területekről történő elrablásukat és orosz családoknál történő elhelyezésüket jelenti, mint ahogy lehet tudni, hogy ez tömegesen megtörtént a háború kezdete óta. Ezért arra volt kíváncsi, Orbán mit javasol béketervként.
Orbán Balázs azzal kezdte, hogy amikor ő békét mond, akkor a békére gondol, ami azt jelenti, hogy gyerekeket nem kínoznak, embereket nem gyilkolnak meg. És a béke szerinte mindig egy lehetőség, nemcsak azért mert keresztények, hanem mert az jó az embereknek. Szerinte most sokan beszélnek békéről, de sokan nem is veszik azt komolyan. Pedig az kis lépésekkel indul, például a kommunikációs csatornák újranyitásával, majd a rövidtávú tűzszünet kihirdetésével, ami néha összeomlik, de ha nem, akkor lehetséges elkezdeni a mindkét fél számára nehéz és fájdalmas, hosszú tárgyalásokat.
Partnerek
Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült. A TEFI közép- és kelet-európai független kiadók együttműködése, amelynek keretében a közép-európai régió biztonságával kapcsolatos kérdéseket járjuk körbe. A projekt célja, hogy elősegítse a tudásmegosztást az európai sajtóban, és hozzájáruljon egy ellenállóbb európai demokráciához.
A Magyar Jeti Zrt. partnerei a projektben: Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia).
A partnerség közös, angol nyelvű honlapja az alábbi linken érhető el: https://easternfrontier.eu/
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.