Két amerikai csúcsdiplomata próbálta az ukrán elnök szájába adni Trump vádjait

Trump nem a levegőbe beszélt, amikor július 25-én, amikor az Egyesült Államoktól kapott támogatást emlegetve arra próbálta rávenni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy az ukrán hatóságok indítsanak nyomozást legfőbb belpolitikai riválisa, Joe Biden volt alelnök, demokrata elnökjelölt ellen - és mindez abból a hivatalos, bár talán hiányos leiratból is kiderül, amit maga a Fehér Ház hozott nyilvánosságra. 

A beszélgetést követő hetekben a New York Times szerint az amerikaiak két csúcsdiplomatája az ukránokkal folyamatosan egyeztetve igyekezett írásba foglalni az ígéretet: gyakorlatilag megszövegeztek egy közleményt a Bidenék, illetve Trump másik légből kapott, részleteiben cáfolt rögeszméje, az amerikai választásokba Hillary Clinton érdekében történt ukrán beavatkozás ügyében indított nyomozásról, amit Zelenszkijnek már csak aláírnia és kiadnia kellett volna.

Az ukránok végül kihátráltak ebből. Ha nem tették volna, akkor a gyakorlatban is megvalósult volna, amiről az egész botrány szól: Donald Trump ténylegesen kierőszakolta volna, hogy egy idegen kormány hitelesítse a vádakat, amelyekkel Trump és környezete egyik legfőbb politikai riválisát próbálja ellehetetleníteni.

Trump a július 25-i beszélgetésben két nyomozásra próbálta rávenni Zelenszkijt, és az amerikai diplomaták által megszövegezett közleményben is ennek a két nyomozásnak a beindítását kellett volna Zelenszkijnek bejelentenie:

  • annak vizsgálatát, hogy a 2016-os elnökválasztásba valójában nem is az oroszok és nem Trump, hanem az ukránok Hillary Clinton érdekében avatkoztak be;
  • annak a vizsgálatát, hogy Joe Biden a Burisma Holding nevű ukrán gázipari cég igazgatótanácsában szolgáló fia, Hunter védelmében követelte ki az ukrán legfőbb ügyész leváltását.

Az első vád teljesen légből kapott. Azt, hogy az oroszok és Trump érdekében avatkoztak be az amerikai elnökválasztásba, az amerikai titkosszolgálatok egybehangzóan állítják. Mivel ezek a titkosszolgálatok rivalizálnak egymással a költségvetési forrásokért és az elnök kegyeiért, ha csak csipetnyi kétség is lenne affelől, hogy az oroszok és Trump érdekében avatkoztak be, érdekükben állna ezt hangoztatni az elnöknek, aki sikítófrászt kap az orosz beavatkozás gondolatától is.

A második vádra se Trump, se az azt hangoztató trumpista sajtó sem mutatott semmilyen bizonyítékot. Hunter Biden ugyan valóban öt éven át IT-tag volt a Burismában, de megbízatása 2014-ben kezdődött, miközben a Burisma ügyében indult ukrán vizsgálat 2012-13 között történtek felderítésére indult. Az ügyész, Viktor Sokin leváltását ugyan Biden járta ki, de az amerikai kormány képviseletében. Sokin leváltását az amerikai kormány mellett amúgy az EU, az IMF, a Világbank és ukrán korrupcióellenes szervezetek is követelték - részben amúgy azért, mert Sokin valójában fektette a nyomozást a Buriszma ügyében. Az ukrán ügyészség a témában adott utolsó hivatalos tájékoztatása szerint semmilyen bizonyíték nincs rá, hogy akár Joe, akár Hunter Biden bármilyen törvénytelenséget követett volna el.

Ez persze mit se számított. Trump kormánya a július 25-i telefonbeszélgetés után intenzív diplomáciai nyomásgyakorlásba kezdett:

EU-nagykövetük, a posztot Trump bőkezű támogatójaként elnyerő Gordon D. Sondland - akinek amúgy Ukrajna, amely nem része az EU-nak, nem is tartozik az illetékességi körébe - és a nagyra becsült karrierdiplomata, Kurt D. Volker, az amerikaiak ukrajnai különmegbízottja heteken át dolgozott egy közlemény megszövegezésén, amelyben Zelenszkij elnök félreérthetetlen, konkrét állításokat tenne arról, hogy az ukrán hatóságok vizsgálják a két ügyet. A Times a közlemény szövegét és keletkezésének körülményeit ismerő három forrása szerint a szöveg legkritikusabb részeit maga Rudy Giuliani, Donald Trump semmilyen hivatalos kormányzati pozíciót be nem töltő magánügyvéde, a két légből kapott vád legfőbb propagátora fogalmazta.

Volkert, aki a múlt héten, a botrány kirobbanása után hirtelen le is mondott posztjáról, csütörtökön már meg is hallgatták a képviselőház demokrata frakciójának nyomozói. A Times forrásai szerint a diplomata nekik személyesen is megerősítette Giuliani szerepét a közlemény megszövegezésében. Tagadni nem is tagadhatta volna, a demokraták ugyanis megszerezték Volker és Sondland üzenetváltásait, amiket nyilvánosságra is hoztak. Ezekből teljesen egyértelmű, hogy a két diplomata ilyen tartalmú közlemény kiadására akarta rávenni az ukrán vezetést.

Volker azt mondta a demokraták nyomozóinak, hogy a július 25-i telefonbeszélgetés után az ukránok egy olyan szövegváltozatot javasoltak, amelyben általánosságban ígértek volna szigorúbb fellépést a korrupció ellen, de nem említették volna sem a Buriszmát, sem a 2016-os választást. Volker szerint ezt Giuliani elégtelennek tartotta. A két diplomata ezért igyekezett tovább puhítani az ukránokat, akik közül Andrij Jermak, Zelenszkij elnök egyik főtanácsadója volt a kapcsolattartójuk. Ő augusztus 10-én jelezte az ukrán fél hajlandóságát arra, hogy "kiadják a közleményt, amiben megemlítik mindezeket", de feltételeket is szabott. Azt kérte, hogy mielőtt az ukránok bármit kiadnának, az amerikaiak garantálják, hogy Trump a Fehér Házban fogadja Zelenszkijt. 

"Amint meglesz a dátum, összehívunk egy sajtótájékoztatót, amin bejelentjük a közelgő látogatást és körvonalazzuk elképzeléseinket az amerikai-ukrán viszony újraindításáról, benne többek között a Buriszma és a választásokba való beavatkozás ügyében indított nyomozásról" - írta Jermak Volkernek, aki azt felelte, "[e]z jól hangzik!".

Volker beszámolója szerint végül Jermak és az ukrán vezetés meggondolta magát. Jermak azt közölte vele, hogy az ukrán kormány nem tud beleegyezni a Giuliani által javasolt szövegváltozatba. Volker erre közölte vele, hogy igaza van, az ötletet pedig ejtették. A Times cikke szerint Volker és Sondland amúgy úgy vélték, hogy Giuliani "mérgezi" Trump agyát Ukrajnával kapcsolatban. A közleménytől, aminek a szövegébe végül Giuliani megpróbálta beleerőszakolni a konkrét vádak említését is, a két diplomata azt remélte, hogy elsimíthatja a feszültséget Trump és az Egyesült Államok hadisegélyétől nagyon is függő ukrán vezetés között.

A Times megkereste Giulianit, aki mindent tagad. Állítása szerint ő ugyan tudott a közleményről, de azt nem az ő utasítására írták. Azt is állította, hogy még abban se biztos, hogy Trump érintett lett volna az ügyben. "Nincs semmilyen értesülésem, ami azt sugallná, hogy ez az ő kérésére történt, de azt se állíthatom, hogy nem" - mondta tőle szokatlan kimértséggel. Giuliani szerint a közleményre amúgy azért lett volna szükség, hogy "mindenkit - vagyis minket - meggyőzzön arról, hogy valóban komolyan fellép a korrupció ellen. Tudom, hogy a nyomozások - az összejátszás és a Buriszma-ügy - benne lettek volna" - mondta.

A Fehér Ház nem reagált a Times megkeresésére, ahogy az ukránok sem - mondjuk hozzájuk helyi idő szerint késő éjszaka érkezett csak megkeresés a laptól.