A fideszes elit csak 2046-ban döntheti meg Madarász apó országos csúcsát

Orbán Viktor a magyar politikatörténet nagy rekorddöntögetője, de van egy rekord, aminek megdöntésétől még ő is nagyon messze van. Ez Madarász József rekordja, egy olyan politikusé, akinél voltak jóval eszesebb, tehetségesebb, a szavakat jobban forgató, nagyobb karriert befutó politikusok. Egyet azonban nem lehet elvitatni tőle: nála hosszabb ideig senki nem volt országgyűlési képviselő, és évtizedekig még egészen biztosan nem is lesz.

Majd 2046-ban megnézzük, sikerült-e

Orbán 2020. november 30-án lett a leghosszabb ideig miniszterelnöki tisztséget betöltő politikus a magyar történelemben. Igaz, Tisza Kálmánnak ez egy nekifutásra ment 1875 és 1890 között, Orbánnak ehhez akkor még szüksége volt az 1998 és 2002 közötti négy évre is. Idén október 20-án Orbánnak is meglesz az összefüggő közel 15 év, azaz 5258 nap, ami Tiszának is megadatott.

Az országgyűlési képviselőség más tészta.

A jelenlegi magyar parlament csúcstartói nem meglepő módon a Fideszből kerülnek ki, hiszen a rendszerváltáskor ők adták a parlament legfiatalabb képviselőit, a pártnak eleve nem lehetett 35 éven felüli tagja. 1990-től Orbán Viktor, Kövér László, Kósa Lajos és Németh Zsolt megszakítás nélkül országgyűlési képviselő. Kis híján Varga Mihály is elmondhatja ezt magáról, nála azonban volt egy kis döccenő: 1994-ben Eperjes Károly lemondása kellett ahhoz, hogy parlamenti képviselő legyen, így a többiekhez képest neki van egy három hónapos lemaradása.

Harmincnégy éve képviselők tehát, a rekorddöntéshez azonban ennél jóval több kell: még húsz év országgyűlési képviselőség. Az életkorukat tekintve nem lehetetlen, hiszen a négy politikus 80-84 év között lesz 2046-ban.

Rendszereket átívelő Madarász apó

Madrász József, akit már a halála előtt ötven évvel is Madarász apónak hívtak, a 101. életévében, 1915-ben halt meg, összesen 56 évig volt országgyűlési képviselő, mégpedig négy különböző rendszerben. Tagja volt

• a reformkori rendi országgyűlésnek,
• a forradalom és szabadságharc országgyűlésének,
• a Bach-korszak után, 1861-ben összehívott országgyűlésnek,
• végül az 1867-es kiegyezés után összehívott valamennyi országgyűlésnek.

Mindig a sárkeresztúri választókerületet képviselte „egészen a mai napig megszakítatlanul, anélkül, hogy valaha egy krajcárt fizetett volna kortescélokra vagy valaha is pártkeretekhez tartozott volna” – írta nekrológjában a Pesti Hírlap.

Kuruckodás egy cinkotai fogadóban

Habsburg-pártisággal nem lehetett vádolni. Huszonhárom éves sem volt, amikor Bécs hazaárulási pert indított az 1832-36-os országgyűlési ifjak ellen. Nem esett különösebben kétségbe, megtiszteltetésnek tartotta a vele történteket. „Ismételve köszönöm, hatalom, hogy hazám leghívebbjei közé avattál!” – írta. A harmincas években ismerkedett meg Kossuth Lajossal, másolta lapját, a Törvényhatósági Tudósításokat is. Kossuthot Jean-Paul Marat-ra, a forradalmi terror hívére emlékeztette: „Ilyennek képzelem Marat-t; mintha látnám, mikor ki fogja kiáltani, nyaktiló a József-piacra!” – írta.

A szabadságharc alatt Debrecenbe is követte a kormányt, és a szabadságharc rendőrségét felügyelő testvérével, Lászlóval már ekkor a teljes függetlenség híve volt, köztársasági elveket vallottak.

A forradalom leverése után hat év börtönre ítélték. Szabadulása után találkozott Kossuth Lajossal Londonban, emigrált testvérével Amerikában, majd harcos 49-es függetlenségiként tért vissza a magyar politikai életbe. 1867-ben Ferenc József királlyá koronázása ellen szavazott, a beiktatási ceremónián sem jelent meg. Képviselőtársaival, akiket később a hét kurucnak neveztek, elhagyta Pestet, és a Cinkotai nagyiccéhez címzett fogadóba vonultak. Tény, hogy a fogadó ekkor tett szert országos hírnévre, de egy évtizedekkel későbbi tulajdonosának ez már nem volt elég, a fogadóját úgy reklámozta, hogy már Mátyás király is vendégeskedett itt. Ez már csak azért is volt lehetetlen, mert a fogadó kétszáz évvel Mátyás halála után nyílt.

Ausztriával minden közösködést fel akart számolni, haláláig Bécs esküdt ellensége volt. „Minden politikai kifejezést kérlelhetetlenül magyarra fordított és még a hónapokat is úgy fejezte ki, hogy például az ülést Vízöntő havának másodikára tűzte ki” – írta a Pesti Hírlap.