Nagyon nem úgy alakul a 2024-es év, ahogy azt a kormány még tavaly elképzelte. Nagy felpattanás, ritmusváltás, elrugaszkodás, bőség és jóság helyett kínos lépések egész sorára kényszerült. Volt itt már hiánycél emelés, állami beruházások elhalasztása, különadók-emelése, kiigazításnak álcázott megszorítások, és titokban felvett több százmilliárd forintnyi kínai hitel.

A sztori láthatóan nagyon félrement, pedig április végén még úgy nyilatkozott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az első negyedéves GDP-adat láttán, mintha minden szép és jó lenne, és a gazdaság elindult volna a kívánatos irányba. Néhány hónappal később viszont ott tartunk, hogy újfent újraindítási akcióterven dolgozik a kormány.

Ha már Nagy Mártontól idéztem, érdekes végignézni hogyan változtak a vélemények a magyar gazdaság idei teljesítményét illetően.

Kormányzati nyilatkozatok evolúciója

Orbán Viktor 2023. augusztusában még nagyon optimistán nyilatkozott, igaz, akkor még úgy gondolták, a 4 százalékos lehet majd a gazdasági növekedés mértéke:

„2024 a gazdasági növekedés újraindításának az éve lesz”, „az igazi belendülés 2024-ben várható.”

Nagy Márton január 30-án a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fórumán valamivel higgadtabban jellemezte az idei évet:

„2024 a gazdasági növekedés helyreállításának az éve lesz.”

A miniszterelnök tavalyi optimizmusa ugyanakkor semmit sem csökkent márciusra, ez a kereskedelmi és iparkamara gazdasági évnyitóján derült ki:

„2024-ben ritmust tudunk váltani, följebb tudunk kapcsolni” – mondta.

Egy hónappal később megérkezett az első negyedéves GDP-adat, ami szerint éves bázison 1,7 százalékkal tudott nőni a gazdaság. Nagy Márton április 30-án ezt megelégedve nyugtázta, és elkönyvelte a legfőbb kormányzati cél teljesülését:

„2024 első negyedévében újraindult a gazdaság.”

A jelek szerint ezzel a tempóval nem voltak túlzottan megelégedve a kormányban, és újabb gázfröccsöt akartak adni a gazdaságnak. Két hónappal később, július elsején ugyanis azt közölte Nagy Márton, hogy két új akcióterven is dolgozik a kormány, egy a kkv-k helyzetének a javítását célozza, a másik pedig turisztikai teljesítmény növelését.

„Annak érdekében, hogy a bővülés üteme tovább fokozódjon, így hazánk idén 2,5 százalékos, jövőre 4,1 százalékos GDP bővülést érjen el, a kormány döntésének megfelelően a Nemzetgazdasági Minisztérium szeptember 30-ig két új akciótervet dolgoz ki a kkv-k helyzetének javítása, illetve a turisztikai teljesítmény növelése érdekében” – állt a közleményben.

Majd július végén megérkezett a vártnál rosszabb, csupán 1,3 százalékos GDP-adat, amit a nemzetgazdasági miniszter higgadtan olyan külső tényezőkre fogott, mint a német gazdaság gyengélkedése, az Európai Unió gyenge versenyképessége és „természetesen” az elhúzódó háború. Miután kritikába csomagolta az adat értékelését, ismét belebegtette, hogy lesz itt még 4 százalékos növekedés:

„Ha a háború a közeljövőben véget ér, akkor a magyar növekedés ismét elérheti a dinamikus 4 százalékos szintet.”

És eljött augusztus vége, a Nagy Márton vezette Gazdasági Kabinet első ülése, és úgy tűnik, a kormány mégsem várja ki a háború „közelgő” végét, ahogy Donald Trump esetleges novemberi megválasztását sem. A saját kezébe veszi a helyzetet, és az amúgy stabil fundamentumokkal rendelkező magyar gazdaságot újraindítja. Miután azt 2020 óta több alkalommal újraindította. A közlemény szerint ugyanis

„A Gazdasági Kabinet megvizsgálta a gazdaság újraindításának feltételeit és a kidolgozás alatt lévő újraindítási akciótervet.”

Hoppá, valami tehát nagyon nincs rendben, bár ezt a gazdasági híreket követők tudják és értik, csak a kormány hajlamos a nyilvánosság előtt propaganda-panelekkel álcázni a valóságot. Ahogy a megszorítást is hiába hívják kiigazításnak, mindenki tudja, hogy az bizony megszorítás.