A kedvezőtlen külső tényezőkkel, a háborúval, a német gazdaság nehézségeivel, az exportpiacok gyengélkedésével és az EU versenyképességi problémáival magyarázza a magyar kormány a vártnál lényegesen rosszabb friss GDP-adatot. Eközben azt hangsúlyozzák, hogy a magyar gazdaság fundamentumai stabilak és erősek. Pedig az eurozóna gazdasága – szemben a tényleg rossz német adatokkal – a várakozásokhoz képest éppen hogy jobban teljesített: a második negyedévben 0,3 százalékkal növekedett, miközben a magyar ugyanebben az időszakban 0,2 százalékkal csökkent.

Sokkolóan rossz lett a KSH kedden kiadott negyedéves magyar GDP-adata.

Az elemzők átlagosan fél százalékos növekedést vártak előzetesen, ehhez képest jött a -0,2 százalékos bejelentés. A múlt héten ezt Magy Márton szavai már valamennyire előrejelezték, de a piac nem árazta be ezt a visszaesést, igaz, a budapesti tőzsde keddi adat utáni 0,4 százalékos esése azért nem olyan óriási – de jelzésértékű, hogy közben a legtöbb európai tőzsdeindex pozitívban van.

A kormány korábban már 2,5 százalékra módosította az idei, eredetileg 4 százalékos GDP-növekedési várakozását, Nagy Márton pedig arra is utalt, hogy ez most már inkább csak 2,2-2,3 százalék lehet. A mostani adat fényében azonban már ez sem tűnik igazán reálisnak. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzőle már csak 1,5 százalékos éves növekedést valószínűsít, a Portfolio által megkérdezett többi elemző még bízik abban, hogy legalább a 2 százalék összejöhet az év végére.

Ezt a fejleményt kellene most kommunikációsan megoldania a kormánynak.

Az egymással közmondásosan feszült viszonyban lévő Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter a GDP-adat után két órával egymás után jöttek ki a megnyugtató szándékú közleményeikkel. A rossz számokat is tükrözheti, hogy – főleg Varga – mennyire kincstári optmista hangot ütött meg ezúttal. A pénzügyminiszter szerint a friss adatok annak ellenére is kedvező képet mutatnak, hogy azt elismeri, a külső feltételek továbbra sem kedvezőek. Szerinte továbbra is bővül a magyar gazdaság, a növekedési kilátások bizakodásra adnak okot, az egyensúlyi mutatók javulnak. Bár a GDP-adat mögötti részletes mutatókat a KSH még nem közölte, Varga főleg három pozitívumot igyekezett hangsúlyozni:

• azt, hogy az elmúlt időszakban a kormány megerősítette az államháztartás egyensúlyát, idén 1000 milliárd forinttal nőtt a költségvetés mozgástere;
• dinamikus, 10 százalék körüli a reálbér-növekedés; fellelndülőben a fogyasztás;
• az IMF és az Európai Bizottság jövőre az élmezőnybe várja a magyar gazdaság növekedését, a kedvező kilátásokat a hitelminősítők is megerősítették.

Nagy Márton GDP-adatokra adott miniszteri reakiója azt kevésbé hagyja homályban, hogy a gazdasági növekedés a második negyedévben az előzetes várakozásoknál alacsonyabb volt, de ezt lényegében teljesen külső tényezőkre, az elhúzódó háborúra és az Európai Unió versenyképességi problémáira vezeti vissza. Szerinte a GDP visszapattanását az export gyengélkedése miatt az ipar hátráltatja, de úgy látja, hogy a magyar gazdaság fundamentumai továbbra is stabilak és erősek.

Nagy szerint a magyarországi belső kereslettel nincs baj, de az ipar helyreállását az európai piacok, különösen a német gazdaság gyengélkedése késlelteti – a negyedéves német GDP-adat valóban mínusz 0,1 százalékos csökkenét mutat, vagyis tovább tart a német stagnálás.

A legégetőbb versenyképességi problémát a járműipar jövőjének bizonytalansága jelenti – mondja Nagy, és az elektromos autózás európai térnyerésének lassulását, ennek kapcsán pedg a szerinte elhibázott európai iparpolitikát és Kínával szembeni büntetővámokat hibáztatja.

„A magyar álláspont ezzel szemben továbbra is az, hogy az elektromos autózás jelenti az európai ipar jövőjét” – mondja a nemzetgazdasági miniszter. Miközben az uniós szakpolitika kritikájába csomagolja védekezését a vártnál rosszabb magyar gazdasági teljesítményért, nem nehéz meglátni a stratégiai bizonytalanságot azzal kapcsolatban, hogy mekkora kockázatot jelent az akkumulátoripar alapvető prioritássá tétele a magyar iparfejlesztésben.

A korábban húzóágazat hazai akkuipar tavaly ősz óta jelentés termeléscsökkenést mutat.

Azzal kapcsolatban már megoszlanak a vélemények, hogy ez csak átmeneti visszaesés-e, amit részben a kereslet növekedésénél gyorsabb globális kapacitásbővítés okoz, vagy tartósabb bizonytalanságról van-e szó.

Nagy Márton mindenesetre abban bízik, hogy a külső tényezők a következő hónapokban érdemben javulhatnak. „Ha a háború a közeljövőben véget ér, akkor a magyar növekedés ismét elérheti a dinamikus 4 százalékos szintet” – mondta, és felmondta a magyar kormány Trump megválasztásával kapcsolatos reményeinek vonatkozó fejezetét, mondván, a várakozásaik szerint az amerikai elnökválasztás után már nem „háborús”, hanem olyan „békeköltségvetést” tud majd az Országgyűlés elé terjeszteni, ami „a kis- és középvállalkozásokat és a családokat célzó akcióterveken keresztül gyors lökést ad majd a gazdaságnak”, elősegítve a 2025-ös 4 százalékos GDP-növekedést. Ennek jövő évi elérésében a kormány továbbra is bízik.