Bejött Nagy Márton borús víziója, ismét megakadt a magyar gazdaság
július 30., 08:59
Drasztikusan átrajzolta a jövőt az elemző szerint a magyar gazdaság megakadása
A statisztikai hivatal reggel közölt GDP-adata kellemetlen meglepetéssel szolgált, hiszen annak ellenére, hogy egy évvel ezelőtt a recesszió mélypontján volt a magyar gazdaság, rosszabb teljesítményt nyújtott a vártnál is és az első negyedévinél is. Negyedéves alapon 0,2 százalékkal csökkent a teljesítmény a várt 0,5 százalékos bővülés helyett, a tavalyi második negyedévhez képest pedig kiigazítva 1,3 százalékos növekedés történt a várt 1,5-2 százalék helyett.
Míg Varga Mihály pénzügyminiszter a pozitív tényezőkre fókuszált a közleményében, addig Virovácz Péter, az ING vezető elemzője lesújtó kommentárt írt a GDP-ről. A második negyedéves adat szerinte ugyanis drasztikusan átrajzolta a jövőképet.
„Pusztán a frissen beérkezett adatok hatására a korábban várt 2,2 százalékos idei GDP-növekedés helyett az ING Bank becslése 1,5 százalékos gazdaságbővülést jelez előre. Ez ráadásul csak technikai változás, vagyis az előttünk álló negyedévekre vonatkozó gazdasági előrejelzésen nem változtattunk. Ebből az is egyértelműen látszik, hogy a legutóbbi kormányzati kommunikációban jelzett idei évre várt 2,2-2,3 százalékos gazdasági növekedéshez nagyon erőteljes fellendülésnek kellene bekövetkeznie az év második felében”, írja Virovácz.
link
Forrás
Számokra lefordítva ez azt jelenti, hogy mind a harmadik, mind pedig a negyedik negyedévben az előző negyedévekhez képest 1,6-1,8 százalékos növekedést kellene produkálnia a magyar gazdaságnak. Ehhez pedig aligha vannak meg az alapok.
Kiemeli, hogy nem számíthatunk ugyanis drasztikus változásra a külső keresletben, hiszen az európai iparról, de főleg Németországból folyamatosan jönnek a negatív hírek, és példaként megemlíti a ZF, a Bosch leépítéseit vagy a BASF legnagyobb vegyi üzemében történt robbanást. Utóbbi ugyanis újabb mélyütést jelenthet az ellátási láncoknak.
Mindez a magyar gazdaságban is egyre jobban érződik, hiszen a beszámolók szerint a kecskeméti Mercedes gyár is visszaáll háromról kétműszakos termelésre, ami 33 százalékos termeléscsökkenést jelent. Vagyis az ipar és az export oldaláról aligha várhatjuk az előttünk álló hónapokban a fellendülést – összegez Virovácz.
Szerinte talán lehetne bízni a belső kereslet erősödésében, de egyelőre nem tűnik úgy, hogy a vállalatok komolyabb beruházást terveznének.
„Ráadásul a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága is arra ösztönzi a döntéshozókat, hogy inkább tartalékoljanak beruházás helyett”.
Az állami szféra beruházási aktivitása sem tud majd érdemi hajtóerőt biztosítani a költségvetés konszolidációs igényét figyelembe véve szerinte. Ahhoz, hogy a fogyasztás beinduljon Virovácz szerint enyhülnie kellene a háztartások óvatosságának, de a gazdasági bizonytalanság és a politikai narratíva nem ebbe az irányba, hanem a megtakarítások felé tereli a lakosságot.
„Akárhonnan is nézzük tehát az előttünk álló hónapok gazdasági folyamatait, nehezen találni olyan területet, amely önmagában képes lehet azt a dinamikus növekedést biztosítani, ami ahhoz kellene, hogy érdemben 2 százalék felett alakuljon az év egészében a GDP-növekedés. Éppen ezért az ING Bank – a részletes adatok megjelenéséig – a most jelzett technikai előrejelzését tekinti alapnak, vagyis az idei évre csupán 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol” – olvasható az elemzésben.