Leadta a júniusi önkormányzati és EP-választásokról szóló beszámolóját Nagy Attila, a Nemzet Választási Iroda elnöke.
A beszámoló lényegében adatokat sorol, az utolsó fejezetben viszont javaslatokat fogalmaz meg arról, hogyan kellene a népességváltozás miatt átalakítani az egyéni választókerületeket az országgyűlési választásokra. A "kellene" azt jelenti, hogy, mint Nagy felhívja a figyelmet, a kormánynak erre törvényi kötelezettsége van a választási törvény szerint legkésőbb 2024 végéig.
Nagy azt írja, Pest vármegyében például 2010-ről 2022-re a választópolgárok száma közel 90 ezerrel növekedett, míg Budapesten a választópolgárszám 87 ezer fővel csökkent. A változás a vármegyén belüli választókerületek közötti területi módosítással nem intézhető el, úgyhogy
írja Nagy. Ha jól számoljuk, ezzel az OEVK-k összesített száma nem módosulna, csak átrendeződne. Ezt egyébként az NVI-elnök a 2022. évi általános országgyűlési választások beszámolójában is írta már.
Az érdekes kérdés, hogy ez mit okozhat az erőviszonyokban. Ha a mostani EP-választásokból indulunk ki, amely egyfordulós listás választás volt, tehát képet ad az egyes pártok támogatottságáról, akkor azt látjuk, hogy Pest megyében a Fidesz erősebb mint Budapesten. Előbbiben 41 százalékot kapott, a fővárosban 33-at.
A vidéki átrendezés kevéssé okozna felfordulást: Győr-Moson-Sopronban a Fidesz 48 százalékkal végzett, Somogyban 50-nel. A kormánypárt országos átlaga egyébként 44,82 százalék volt.
Másutt is vannak problémák a népességfogyás miatt, de ott egyelőre nem lenne megoldás az OEVK-k számának változtatása, ilyen például Tolna megye, ahol "a jelenlegi 3 országgyűlési egyéni választókerület számának csökkentésével egyelőre nem teljesíthetőek a jogszabályi követelmények, ugyanis ahhoz a kötelezően figyelembe veendő 2022-es választópolgárszám túl magas", írja a dokumentum.
A választási törvény módosítása a napokban egy másik vonalon is felmerült: egyes hírek szerint a határokon túl is kialakítanának OEVK-kat. Erről itt írtunk bővebben.