A kánikulai napok ellenére sem főhetett annyira tavaly nyáron a költségvetésért felelős minisztériumi dolgozók feje, mint idén. Úgy képzelem el, hogy akkoriban a folyamatosan jelenlevő világgazdasági és háborús bizonytalanságok mellett is viszonylag világos kép alakult ki a kormányban a közeljövőt illetően. 2023 végére meglesz az egy számjegyű infláció, ami 2024-re tovább mérséklődik, nőni fognak a reálbérek, elkezd újra költeni a lakosság, ami áfabevételt biztosít a költségvetésnek és egyben pörgeti a gazdasági növekedést is. Újraindul a magyar gazdaság, érkeznek majd az uniós pénzek, 3 százalék alá csökken a GDP-arányos költségvetési hiány, újra lendületben lesznek a dolgok, és ismét végre minden szép és jó lesz. Végül aztán – ahogy az már nem először fordul elő az elmúlt években – a valóság köszönőviszonyba sem került a kormányzati elképzelésekkel.

2023 májusában, amikor az idei költségvetést tervezték, a kormány úgy számolt, hogy 2023 egészét nézve a korábbi 6,2 százalékról 3,9-re viszik le a költségvetési hiányt, amit idén majd 2,9 százalékra csökkentenek. Valójában ez az egy százalékpontos csökkentés az újrainduló gazdasági növekedés és az alacsony infláció mellett nem tűnt óriási kihívásnak.

A kormányzati számítások és várakozások azonban nem jöttek be, és nagyon távol került ezektől a valóság, amit tavaly év végén végül a Pénzügyminisztérium is suttyomban beismert. Vagyis, hogy 3,9 százalék helyett 5,9 százalékos hiány lesz 2023-ban. Ez a felismerés azonban nem zavart senkit sem abban, hogy 2024-re továbbra is 2,9 százalékos deficittel tervezzenek. A történetünk szempontjából most csak mellékszál, hogy villámsebességgel omlott össze az idei költségvetés, a hiány pedig jó esetben sem valószínű, hogy 4 százalék alatt lesz.

Visszatérve a tervekhez: az idei költségvetés tavaly nyári tervezésekor még mindenki elhihette, hogy rendben lesznek a dolgok, az idei év a fellendülésről fog végre szólni. Így pedig az egy százalékpontos hiánycsökkentés sem kellett volna, hogy megugorhatatlan feladat legyen a korábbinál kedvezőbb makrogazdasági körülmények mellett.

A kormány mégis úgy gondolta, hogy teljes forrásokat fog elvonni egyes egészségügyi ellátórendszert támogató előirányzatokról.

Az általunk megismert dokumentumok szerint Takács Péter egészségügyi államtitkár javaslatára drasztikusan megvágták az egészségügyi ágazat fejezeti kezelésű előirányzatát. 2022-ben még 40 milliárdos kiadás szerepelt ezen a soron, amit időközben 43 milliárdra módosítottak. Tavaly is ezen a szinten maradt a költés, 39,76 milliárd forint volt az előirányzat, ezt az idei évre 40 százalékkal vágták meg, és csupán 24,45 milliárdot terveztek be.

Ezen belül az egészségügyi ellátás és fejlesztési feladatok fejezeti kezelésű előirányzatát a tavalyi összeg kevesebb, mint a harmadára, egészen pontosan 30 százalékára. A 2023-as 17,5 milliárd forint helyett mindössze alig több mint 5 milliárdon osztoznak idén az előirányzat részfeladatai. Itt biztosítanak forrásokat a népegészségügyi, egészségfejlesztési és az ellátórendszer feladatainak végrehajtását támogató szakmai szervezetek számára.

És mindez „a 2024. évi hiánycél eléréséhez szükséges intézkedések miatti báziscsökkentés” jegyében történt, ami az elérhető költségvetési törvényben már „takarékossági intézkedésként” szerepel a táblázatokban. Igaz, a magyarázó szövegekben ott hagyták a hiánycél miatti báziscsökkentést indoklásként.

Arányaiban a legnagyobb elvonás az egyéb egészségpolitikai feladatok előirányzaton történt, itt 2,17 milliárd forint helyett mindössze 636 millió forintot terveztek be. Ennek nagyjából kétharmadát a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat kapta, 228 millió forintot pedig a pomázi Boldog Gellért Szakkórház a minimálbér- és garantált bérminimum emelések fedezeteként.

Jelentősen megvágták a természetes fogamzássegítés előirányzatot is, 216,7 millió forint után csak 70 milliót biztosítottak erre a részfeladatra. Itt egyébként az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Anna Joachim programját, a Katolikus Szeretetszolgálat Természetes gyermekáldás programját, valamint a Budai Irgalmasrendi Kórház Keresztény Családi Centruma természetes fogamzássegítő tevékenységét támogatják. Idén azonban csak a Budai Irgalmasrendi Kórház centrumát segítik, ez a program kapja a 70 millió forintos forrást.