Orbán Viktor a Comói-tó partján nézett szét egy luxusétteremben
szeptember 04., 15:42
Több háborút megoldó, tapasztalt háborúmenedzserként mutatta be önmagát Orbán Viktor egy olaszországi eseményen
Az EU soros elnökeként vett részt pódiumbeszélgetésen Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Comói-tó partján, a Cernobbio Forum nevű gazdasági-politikai eseményen.
A beszélgetés legmarkánsabb szegmensében a katonai hasonlatokat hagyományosan kedvelő miniszterelnök több háborút megoldó, tapasztalt háborúmenedzserként mutatta be önmagát. Amikor az orosz-ukrán háborúra terelődött a szó, Orbán először is leszögezte, hogy
„nem ez az első háborúm”,
majd röviddel később arról beszélt, hogy
„van tapasztalatom abban, hogyan kell menedzselni egy háborút”.
Konkrét példaként a „balkáni” és a „georgiai” háborút említette. A köznyelvben „balkáni háborúként” leginkább a Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben kitört függetlenségi és polgárháborúkat szokták nevezni. Orbán ezek idején egy kis ellenzéki párt vezetője volt, és így semmi köze nem volt hozzájuk. Első miniszterelnökségének idejére esett viszont az 1998-99-es koszovói háború és ennek részeként Jugoszlávia NATO-bombázása.
Georgiában-Grúziában egyetlen fegyveres konfliktus zajlott Orbán hivatali ideje alatt, a mindössze 8 napig tartó 1998-as abháziai gerillaháború, ami a grúz gerillák villámgyors vereségével végződött.
Tapasztalt háborúmenedzserségét Orbán azért hozta fel, hogy ezzel indokolja, hogy az Unió soros elnökségének átvétele után miért utazott el egyeztetés nélkül Putyinhoz. Mint elmesélte, azért, mert tapasztalatból tudja, hogy egy háborút csak kommunikációval lehet megoldani, másként nem lesz vége. Ezért ment el felmérni Zelenszkij és Putyin álláspontját, de úgy találta, hogy egyikük sem akar békét, mert mindketten úgy érzik, hogy az idő nekik dolgozik. (Az Orbán miniszterelnökségei alatti egyetlen igazi háborút, a koszovóit ismeretes módon az zárta le, hogy a NATO kommunikáció helyett amerikai vezetéssel megbombázta Jugoszláviát, mire szinte azonnal véget ért a fegyveres konfliktus.)
Orbán láthatólag nem szokott hozzá, hogy ne hazai pályán, baráti kérdésekre válaszoljon, a beszélgetés egy pontján látható sértettséggel jegyezte meg, hogy „nem tudom, lehet-e eltérő véleményem.”
Az is különleges pillanat volt, amikor Orbán azt állította, hogy 22 éve miniszterelnök. Mint azt sokan tudják, Orbán 14 éve miniszterelnök, előtte pedig volt egy korai, négyéves ciklusa.
A rövid beszélgetés elején Orbánt arról kérdezték, hogy az Unió soros elnökeként mik Magyarország prioritásai. Orbán a legfontosabbnak az Unió gazdasági versenyképességének növelését nevezte. Mint elmondta, novemberre igyekszik összehozni egy versenyképességi paktumot, amit az unió kormány- és államfői írnának alá.
Az unió versenyképességét három eszközzel próbálná javítani Orbán:
- Újragondolná az Európai Zöld Megállapodást, ami az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről és a kontinens klímasemlegessé tételéről szól 2050-ig. Hogy Orbán miért hirdetett harcot a klímaváltozás elleni harc ellen? Mert, mint mondta, a kibocsátáscsökkentő vállalás az üzleti logika és az üzleti érdekek ellen dolgozik. Következő mondataiból kiderült, hogy ezen belül a kínai autókra kivetett uniós vámok fájnak neki leginkább, amikkel állítása szerint a nagy európai autógyártók sem értenek egyet.
- Csökkentené a bürokráciát reálgazdasási téren.
- És visszacsalogatná a befektetéseket Európába.
Amikor arról esett szó, hogy a közös uniós célok eléréshez egységre lenne szükség, Orbán kifejtette, hogy gazdasági és védelmi téren támogatja az Unió egységes fellépését, politikai téren azonban határozottan nem. Azt állította, hogy a háború, a bevándorlás, a „gender” és a munkalapú társadalom kérdésében nincs európai egység, és nem is szabad lennie, mivel Magyarországnak ezekben a témákban alapvetően eltérő véleménye van. Ki mondhatja meg egy országnak, hogy köteles migránsokat befogadnia? - ismételte meg sokadjára kedvenc szónoki kérdését Orbán.
A versenyképességen kívül, amit Orbán maga választott elnökségi prioritásnak, a miniszterelnök két másik témát nevezett meg, a háborút és a migrációt.