A fideszes kormányhivatal Óbuda kérésére megjogászkodta, mi történik, ha az alakuló ülés idején őrizetben van egy polgármester
Az önkormányzatokban októberben új képviselőtestületek alakulnak és új polgármesterek veszik át a stafétát a júniusi választások eredményei alapján. Jogilag még akkor is új ciklus kezdődik, ha a régi polgármester ugyanaz, mint az új.
Így lesz ez Óbudán is, csakhogy a régi-új polgármester, az ellenzéki Kiss László éppen őrizetben van egy korrupciós vád miatt, a rácsok mögül pedig viszonylag nehéz személyesen levezetni egy alakuló ülést. Ezzel a dilemmával hosszan foglalkoztunk ebben a cikkünkben is.
Éppen ezért az óbudai jegyző levélben kereste meg a kormányhivatal vezetőjét, az amúgy fideszes Sára Botondot, hogy jogértelmezést kérjen, mi van ilyenkor. A sivatagszáraz jogászkodást tartalmazó válaszlevél a 444-hez is eljutott.
Ez pontokba szedve írja le saját jogi álláspontját, majd megjegyzi, hogy a szakmai segítségnyújtást a jegyző kérésére "a képviselő-testület és szervei jogszerű működésének biztosítása céljából adta ki a Kormányhivatal, amely azonban az érintetteket nem menti fel vonatkozó döntésük felelőssége alól."
Sáráék jogértelmezése szerint tehát
- Az új képviselő-testületeknek alakuló ülésüket 2024. október 1-jét követő 15 napon belül, azaz az október 2. napjától október 16. napjáig terjedő időszakban kell megtartaniuk.
- Az alakuló ülés összehívása és vezetése a polgármester egyszemélyi feladata, a feladat- és hatásköreik, ezen belül képviselő-testületi elnöki teendőik gyakorlására 2024. október 1-jétől jogosultak.
- Az alakuló ülésre szóló meghívóba beírják a felvételre tervezett napirendi pontokat, ezekről az újonnan választott polgármester, mint az ülés összehívásáért, vezetéséért és az önkormányzat működéséért felelős tisztségviselő dönt. A polgármestert a képviselő-testületi elnöki minősége jogosítja fel arra is, hogy javaslatot tegyen az alakuló ülés napirendjére. Ennek során azonban figyelemmel kell lennie arra is, hogy az alakuló vagy az azt követő ülés feladata a szervezeti és működési szabályzat megalkotása vagy felülvizsgálata, illetve a polgármester kizárólagos javaslata, előterjesztése alapján a bizottságok, alpolgármester(ek) megválasztása.
- Akár alakuló ülésről, tervezett vagy rendkívüli ülésről, illetve közmeghallgatásról legyen szó, az azzal kapcsolatban felmerülő képviselő-testületi elnöki teendőket a polgármesteri, alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályozásuk esetére a szervezeti és működési szabályzatban e feladatra kijelölt önkormányzati képviselő látja el.
- Az ülésösszehívás, előkészítés és ülésvezetés módjának meghatározása valamennyi üléstípus (alakuló ülés, tervezett vagy rendkívüli ülés, közmeghallgatás) esetén a helyi jogalkotóé. Amennyiben a képviselő-testület – a törvény keretei között – az alakuló ülés előkészítésére nézve a többi üléshez képest speciális szabályokat állapít meg a szervezeti és működési szabályzatában, a hatályba lépésüket követően e rendelkezések tekintendők irányadónak.
- A polgármesternek kiemelt feladata és felelőssége, hogy helyettesítésének jogilag rendezett körülményeit biztosítsa, akadályoztatása esetén ugyanis a jogszerű működés törvényi feltétele, hogy legyen helyettese, aki teljeskörűen ellátja a polgármesteri feladatokat, dönthet a polgármesteri hatáskörökben. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol csak egy alpolgármestert választanak, megválasztásával az alpolgármester a polgármester helyettesítésére a törvénynél erejénél fogva válik jogosulttá, több alpolgármester esetén pedig a polgármesternek kell megbíznia az általános helyettesét. A törvény többek között ezért is teszi legalább egy, a polgármester általános helyettesítésére jogosult alpolgármester megválasztását az alakuló ülés egyik kötelező napirendi pontjává.