Elpusztult Hvaldimir, a beluga, akit azzal vádoltak, hogy kémkedik az oroszoknak
2024 szeptember 02., 07:44
Nincs jele annak, hogy agyonlőtték volna Hvaldimirt, az állítólagos orosz kémbálnát
Nincsen semmi arra utaló jel, hogy az augusztus végén Norvégiában holtan talált belugát (fehér bálnát), amivel kapcsolatban sok találgatás merült fel, többek között az is, hogy kémkedésre használták fel, agyonlőtték volna – közölte a norvég rendőrség.
A NOAH és a One Whale állatvédelmi szervezetek a múlt héten feljelentést tettek, azt állítva, hogy a Hvaldimir névre keresztelt fehér bálnával, ami a 2019-es felfedezése óta valóságos szenzációnak számított Norvégiában, lőfegyver végzett.
A belugát megfigyelő állatvédők szerint a 15-20 év közöttinek tartott, jó kondícióban lévő tengeri emlős élettelen testét augusztus 31-én találták meg a Risavika partjaitól nem messze, Norvégia délnyugati partvidékén. A Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint a belugák általában 30-35 évig élnek.
A Norvég Állatorvosi Intézet által végzett elsődleges boncolás alapján a rendőrség közölte: semmi sem utal arra, hogy a haláleset „emberi tevékenység” következménye lett volna. Sejteni engedték, hogy a beluga feltételezhetően éhen halt, így nem indítottak vizsgálatot sem.
Amund Preede-Revheim rendőrségi vezető közleménye szerint a boncolás egyetlen eredménye alapján sem lehet arra következtetni, hogy Hvaldimirt agyonlőtték volna: a sérülései csak felületesek voltak, és bár az egyik seb kicsit mélyebb volt, de létfontosságú szervet nem ért károsodás, és a sebesülések nem voltak halálos kimenetelűek. A cetféle gyomra üres volt, és a szervei nagy része tönkrement – mondta.
A belugák hagyományosan jóval északabbra élnek, Grönland közelében, vagy az orosz, illetve norvégiai sarkvidék vizein.
Az először 2019-ben a norvégiai sarkvidéki vizeken, Finnmark közelében megfigyelt, több méter hosszú fehér cetféle nevét a bálnát jelentő norvég hval szó és az orosz keresztnév összetételéből kapta. Fején kamerahámot viselt, amin műanyag csíkokon az Equipment St. Petersburg angol nyelvű felirat volt olvasható.
A norvég halászati igazgatóság annak idején feltételezte, hogy Hvaldimir egy zárt helyről szökött meg, és az orosz haditengerészet idomította, mivel hozzá volt szokva az emberi társasághoz és szokása volt közel úszni a hajókhoz. Moszkva soha nem erősítette meg ezeket a feltételezéseket. A Barents-tenger és az Atlanti-óceán északi része stratégiai fontosságú a nyugati és az orosz haditengerészetek szempontjából, szokásos érintkezési övezet a tengeralattjáróik számára. (MTI)