A magyarok nagyon szeretik a készpénzt, ezt mutatja a Magyar Nemzeti Bank statisztikája is, ami szerint júliusban már 8575,8 milliárd forintnyi készpénz volt a gazdaságban. Pedig igen jelentős „ára” van annak, hogy ennyi készpénzt tartunk, hiszen ez a pénz önmagában nem termel hozamot, ugyanakkor az infláció jelentősen csökkentheti vásárlóerejét. A Bankmonitor számításai alapján az elmúlt egy évben tartott készpénzállomány mintegy 344 milliárd forintot veszített az értékéből, ezt tekinthetjük a készpénztartás költségének is. 2024-ben a KSH adatai alapján 9 585 000 ember él Magyarországon, vagyis
a készpénztartás költségéből minden magyarra 35 928 forint jut. Igaz, ez csak egy átlag, egyéni szinten jelentős eltérések lehetnek.
Az MNB tanulmánya alapján készpénzt inkább az alacsony jövedelműek és az alacsonyabb iskolai végzettségűek tartanak. Ugyanakkor nem látni településméretre, életkorra vonatkozó szignifikáns eltérést. Vagyis
megbukni látszik az a vélemény, hogy az idősebbek és a kisebb településen élők több készpénzt tartanak.
Számos oka lehet annak, hogy készpénzt tartanak a magyarok, de az egyértelműen látható, hogy az ide vonatkozó alaptétel megbukik: a magas infláció és hozamkörnyezet a készpénzállományt tartósan csökkentheti. Hazánkban ugyanis a 2022 ősze és 2023 nyara közötti visszaesés nem volt se jelentős, se tartós.
Emellett a magyarok körében kialakult egy bizalmatlanság a bankok, pénzintézetek irányába, és a hazai pénzügyi szolgáltatások költségei is drasztikusan emelkedtek az MNB kutatása alapján, ami szintén nem a bankolás felé tereli az embereket. 2001 és 2024 áprilisa között 280,1 százalékkal nőttek a díjak, ugyanez az emelkedés az euróövezetben 59,3 százalék volt.