Halad lefelé az árhullám, Budapesten szombatra várható tetőzés

286 centiméteren tetőzött éjszaka a Lajta, jelentette be Szegi Attila az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivő-helyettese a Mosonmagyaróvár TV Facebook-oldalán. Tegnap végig ez alatt volt 1-2 centiméterrel, ma reggel pedig 284 centiméteres szintet mértek.

Úgy vélik, ha szerda éjjel nem nyitják meg vésztározót, akkor ez a tetőző vízszint 20 centiméterrel magasabb lett volna, 300 centiméter felett. A víztározó megtelt, csütörtök hajnal óta vezetik vissza lassan a Lajtába a vizet, ezért s lassú az apadás. Szegi szerint most kapják a legnagyobb terhelést a töltések, ezért ezeket a nap 24 órájában figyelniük kell.

Nagybajcsnál tegnap a 2013-as vízállásnál 50 centivel alacsonyabban tetőzött a Duna és már azóta 20 centit apadt a folyó vízállása. Jelenleg Komárom és Esztergom térségében tart a tetőzés, és zajlik a védekezés a Mosoni-Dunán is. A győri torkolatnál zárva van a műtárgy, ezért itt most kezdődik a vízszint-emelkedés, de a szóvivő-helyettes azt is elmondta, hogy ha nem létezne ez a műtárgy, akkor két méterrel magasabb lenne a vízszint a Mosoni-Dunán.

Több mint nyolcezer kárbejelentés érkezett a szeptember 13-16. közötti viharok nyomán a biztosítókhoz, amelyek 1,1 milliárd forintot fizettek már ki vagy tartalékolnak kárkifizetésre – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége.

A jellemzően vihar, felhőszakadás okozta károk elsősorban a nyugati és a középső országrészt, Győr-Moson-Sopron és Pest vármegyéket, valamint Sopront, Veszprémet, Kőszeget, Mosonmagyaróvárt, Budapestet sújtották.

A közlemény szerint a 120 ezer forint feletti átlagkár nagyjából megfelel a viharszezonénak, ugyanakkor húsz-negyven százalékkal haladja meg a három-négy évvel korábbiakat. Ez egyrészt jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt betudható a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek. (MTI)

Csütörtökön éjjel az utolsó metró áthaladása után kezdődtek meg a végső munkálatok a Batthyány téri metróállomás lezárásánál. Innentől kezdve az M2-es metró csak áthalad a megállón, se le-, se felszállni nem lehet. A BKV Facebook-oldalán egy videóban mutatta meg, hogyan is zajlik ilyenkor az állomás lezárása.

Az árhullám miatt ma rendhagyó helyszínen kerül sor a Magyar–Orosz Gazdasági Együttműködési Bizottság ülésére - tudatta Szijjártó Péter külügyminiszter. Majd úgy folytatta:

Ami azonban változatlan: Magyarországnak fenn kell tartania az együttműködést Oroszországgal. Egész egyszerűen azért, mert ez a nemzeti érdekünk, ez a magyar emberek érdeke.

Nem ez volt viszont az első alkalom, hogy a Puskás volt a külgazdasági és külügyminiszternek találkozójána a helyszíne.

A cikk folytatódik

Újabb helyzetjelentéssel érkezett pénteken délelőtt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, melyben arról is beszámolt, hogy a Honvédelmi Minisztérium felállított egy katasztrófa válságkezelő központot, amely fogadja a területi védelmi bizottságok igényeit, majd a feladatot átadja az összhaderőnemi műveleti irányítócsoportnak, azaz a vezérkar által kinevezett hadműveleti irányítóközpontnak.

„A Magyar Honvédség úgy működik, mintha harcban állna, de most a víz az ellenség” – mondta Szalay-Bobrovniczky.

Az óbudai önkormányzat szerint 640 köbméter homokot és 145 ezer homokzsákot használtak fel a Római-part árvízi védekezéshez csütörtök estig. Úgy látják, ellátták a tulajdonosoktól kért feladatokat is, és biztonsági okok miatt a hullámtérbe mostantól nem hívnak önkénteseket – derül ki az önkormányzat közleményéből.

A Római-partra a beléptetést a rendőrség végzi, a rendőrségi beléptető pontoknál nyilatkozatot kell tenni, és mindenkit csak saját felelősségre engednek be. A regisztrált személyek karszalagot kapnak majd.

Nagy István agrárminiszter közlése szerint a tetőzés után megkezdődik a víz visszavezetése a Lajta főmedrébe, hogy a szántóföldeket mentesíteni lehessen – erről a Facebook-oldalán megosztott videójában tájékoztat. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy bár nem növekszik tovább a Lajta vízszintje, de az a szint, amit most lehet látni, elhúzódó lesz a visszaáramló víz miatt.

„Így hosszabb lesz az ár levonulása, mint gondoltuk” – mondta, majd megjegyezte azt is, hogy Mosonmagyaróvár teljes lakossága biztonságban van. A víz szint most stabilizálódik szerinte, majd néhány napon belül fokozatosan apadni fog.

Csehországban minden régióban apadnak a folyók, gyakorlatilag megszűnt az árvízveszély, s már csak néhány helyen van magasabb szintű készültség – jelentette pénteken reggel a közszolgálati rádió. Az árvíz halálos áldozatainak száma hatra emelkedett, az eltűntek száma hivatalosan jelenleg nyolc.

Az észak-csehországi Ústí nad Labemben, az Elba folyóban a rendőrök láttak egy holttestet, de a sebes vízből nem sikerült kifogniuk. Ez azt jelzi, hogy az áldozatok száma valószínűleg nem végleges. A víz eltűnésével egyre nagyobb mértékben válnak láthatóvá a károk. A hivatalos becslések most már százmilliárd koronás (1500 milliárd forint) kárról beszélnek. Zbynek Stanjura pénzügyminiszter javasolni fogja a kormánynak, hogy az idei évre tervezett költségvetési hiányt 30 milliárd koronával (450 milliárd forint) emeljék meg és tegyenek így a jövő évi költségvetéssel is. Mérlegelik ugyanakkor az árvízi kötvények kibocsátását is, hogy növeljék az államkassza bevételét. Erre 1997-ben már volt példa, s a kötvények gyorsan elkeltek.

Csehország 2 milliárd eurót fog kapni abból a 10 milliárd euróból, amivel Brüsszel segíteni fogj az árvíz sújtotta Közép-Európát.

Az árvíz sújtotta településeken megkezdődtek a helyreállítási munkák, de nedvességelszívó készülékekre lenne szükség, a csehek az EU-tól kértek segítséget, de már több európai állam önként is jelentkezett segíteni. Szlovénia például már több száz ilyen gépet küldött Csehországba.

Szinte az éjszaka közepén jelentkezett be Facebookon Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, hogy tájékoztatást adjon, éjjel is zajlik a felkészülés. Ebben több városban is területvédelmi tartalékos katonák és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendvédelmi szakos hallgatói vettek részt „lelkesen és fegyelmezetten”.

A Magyar Posta megszervezte a nyugdíjak előre hozott kézbesítését minden olyan területen, ahol az árvízvédelmi előrejelzések alapján fennáll a veszélye, hogy nem lesz megközelíthető.

A társaság 20 településen hozott árvízvédelmi intézkedéseket a küldemények biztonságos kézbesítése érdekében, és egyes településeken közel 300 nyugdíjas számára kézbesítette előre a nyugdíjat. A kézbesítésben akadályozott területekre szóló küldemények átvételét az érintett címzettek által könnyen megközelíthető postákon biztosítja a társaság. A Posta egyébként folyamatosan egyezteti intézkedési tervét az érintett települések önkormányzataival is, hogy hol érhetik el az ügyfelek a szolgáltatásokat, hol juthatnak hozzá a nyugdíjaikhoz, illetve küldeményeikhez. (MTI)

Láng István, vízügyi főigazgató szerint a Szigetközt már elhagyta az ár, itt 20 centis apadás van. Ma Komáromban, este pedig Esztergomban fog tetőzni az árvíz, utóbbi helyen még 5 centis emelkedés várható.

Budapesten még 37 centis emelkedés után szombat este tetőzhet az árvíz. Az előrejelzések szerint Mohácsnál szerda hajnalban másodfokú készültség mellett hagyja el az országot az árvíz.

A budapesti rakpart szerint kedd este szabadulhat meg az árvíz jelentette nyomástól.

Rétvári Bence arról tájékoztatott, hogy Ausztriában 20 gátszakadás történt, 1400 ingatlant kellett evakuálni. Csehországban 20 vasútvonalon szünetelt a közlekedés, Lengyelországban pedig német katonákat kellett áthívni a védekezéshez. „Jelezték is a lakosságnak, hogy ijedjenek meg, ha német katonákat látnak”. Itt is 600 iskolát be kellet zárni. Olaszországban már 1000 embert szállítottak el az otthonaikból, 5 vasúti vonalon pedig nincs közlekedés. Jól látszik tehát Rétvári szerint, hogy máshol is kihívást jelent az árvíz, ezért külön is köszönetet mondott a magyar vízügyeseknek, hogy időben jelezték a problémát, és sikerült időben fel is készülni rá.

Az elmúlt napokban nyilvános vita alakult ki arról, hogy meg kellene-e nyitni az autók előtt a Lánchidat a lezárt rakpartok miatt. Orbán Viktor a jelek szerint ebben a kérdésben nem akart állást foglalni, válaszában azt mondta ugyanis:

„ez egy budapesti hangyaboly. Meghagyom a főpolgármester úrnak, birkózzon meg ezzel ő”.

Az Origo arra volt kíváncsi, hogy mikor vonulhat le az árhullám Magyarországon, Orbán azonban ilyenkor nem szeret ennyire előre gondolkozni, de azt elárulta, hogy

„csütörtök délben szeretném már szögre akasztani a gumicsizmámat”.

Egy másik újságírói kérdésre elmondta, a Lajtánál mezőgazdasági károk keletkeztek, illetve lehetnek károk ott, ahol ár- és hullámtérben épültek házak. Utóbbi viszont biztosítási kérdés, csak nagyon ritka esetekben terhelhetnék a költségvetést az ilyen esetek.

„Ahhoz képest, hogy mennyire nehéz a helyzet, olcsón megússzuk” – összegezte Orbán.

A miniszterelnök szerint most már új elem az operatív törzs munkájában, hogy Budapest alá is benéznek, a fővárostól délre eső védműveket is ellenőrzés alá kell venni. Bátán, Dunaszekcsőn és Baján kell dolgozni most már.

Kisoroszin és Pócsmegyeren minden rendben talált az ellenőrzésnél, mindkét helyszínen védekezési tartalékot képeztek, Kisorosziban 6500 homokzsák van pluszban, Pócsmegyeren pedig 5000. A hétvégére az a feladat, hogy a készenléti szintet fenntartsák, működnie kell a figyelőszolgálatnak és a járőrözésnek.

„A legfontosabb, hogy ne lankadjon a figyelem” – mondta Orbán.