Halad lefelé az árhullám, Budapesten szombatra várható tetőzés

Az előrejelzések szerint az eddigi jelzésekhez képest pár centivel alacsonyabban, 837 centiméternél szombaton napközben tetőzik a Duna Budapesten, ezt követően pedig ezen a szakaszon is lassú apadásra kell számítani. Az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzése alapján jövő hét közepére nagyjából két méterrel csökkenhet a vízszint, így szerdára az alsó rakpartok is kiszabadulhatnak a víz fogságából. (Időkép)

Esztergomban előreláthatólag ma napközben, Nagymarosnál pedig éjszaka tetőzik a folyó. A vízállás Budapesten ma éjjel meghaladta a III. fok szintjét, a tetőzés a fővárosban szombaton napközben várható a III. fok szintje fölött, 830-840 cm körül – írja közleményében az Országos Vízügyi Főigazgatóság.

A Rábán Árpásig fokozat alatti, Győrött a III. fokozat szintje feletti tetőzésre lehet számítani a jövő hét elején. A Lajtán a szükségtározó megnyitásának köszönhetően Mosonmagyaróvárnál éjszaka 286 cm-en, a valaha mért legmagasabb vízállástól, vagyis LNV-től kb. 30 centiméterrel alacsonyabban volt tetőzés.

A lassú és tartós áradás miatt most kapják a legnagyobb terhelést a gátak a Dunakanyarban. Az ideiglenes védműveknek akkora nyomást kell kibírniuk, hogy bármikor előfordulhatnak váratlan jelenségek, mint a csurgás, vagy a buzgár, amelyek veszélyeztetik a töltések stabilitását.

Az előrejelzések szerint 759 centiméteren tetőzik a Duna Esztergomnál.

A cikk folytatódik

Fülöp Zsolt polgármester szerint Szentendre továbbra is várja az önkéntesek jelentkezését, hiszen bár a város felkészült a védekezésre, a továbbiakban is szükség lesz önkéntesekre a gát figyeléséhez és az éjszakai figyeléshez. Ha esetleg rendkívüli beavatkozásra lenne szükség, akkor kellenek hadra fogható önkéntesek, akik készenlétben vannak, és akiket egy telefonhívással lehet értesíteni.

Hangsúlyozta, a tetőzéssel nem ér véget a védekezés, hiszen ez még egy hétig el fog tartani. Akkor lehet majd megnyugodni szerinte, ha másodfok alá tud menni a készültség.

Ezeket a legutóbbi, 2013-as nagy árvíz után készítették el. Budapesten szombat estére várják a tetőzést, de már most nyolc méter felett van a Duna vízszintje, a rakpart fáinak egyre nagyobb része kerül víz alá.

Ez még így is csak a töredéke a 21 balatonnyi víznak, ami a Boris ciklonból kihullott – írja az Időkép. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság óránkénti közléseiben nem csak a vízállást, de a vízhozamot, vagyis folyóink keresztmetszetein másodpercente átfolyó vízmennyiséget is megadja, így kiszámolható, mekkora víztömeg folyik le a Dunán a napokban.

A Balaton vízállástól függően nagyjából 1,9 köbkilométernyi, avagy 1900 millió köbméternyi édesvizet tárol, ezt a Duna budapesti szelvényére számított átfolyási adatsorával összevetve kiderül, hogy hétfő éjféltől csütörtök délutánig – az emelkedő vízszint miatt egyre gyorsabban, jelenleg kb. 7500 m³/másodperc sebességgel – már közel egy balatonnyi víz ömlött át a fővárosi szakaszon.

A folyamat a következő napokban tovább gyorsul, a következő balatonnyi mennyiség két és fél nap alatt összegyűlik,

így egy hét leforgása alatt két balatonnyi víz halad át a Duna medrén Budapestnél. Ha ennyit vizet Magyarország teljes területére szétterítenénk, 4 centis, bokáig érő víz állna mindenhol.

286 centiméteren tetőzött éjszaka a Lajta, jelentette be Szegi Attila az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivő-helyettese a Mosonmagyaróvár TV Facebook-oldalán. Tegnap végig ez alatt volt 1-2 centiméterrel, ma reggel pedig 284 centiméteres szintet mértek.

Úgy vélik, ha szerda éjjel nem nyitják meg vésztározót, akkor ez a tetőző vízszint 20 centiméterrel magasabb lett volna, 300 centiméter felett. A víztározó megtelt, csütörtök hajnal óta vezetik vissza lassan a Lajtába a vizet, ezért s lassú az apadás. Szegi szerint most kapják a legnagyobb terhelést a töltések, ezért ezeket a nap 24 órájában figyelniük kell.

Nagybajcsnál tegnap a 2013-as vízállásnál 50 centivel alacsonyabban tetőzött a Duna és már azóta 20 centit apadt a folyó vízállása. Jelenleg Komárom és Esztergom térségében tart a tetőzés, és zajlik a védekezés a Mosoni-Dunán is. A győri torkolatnál zárva van a műtárgy, ezért itt most kezdődik a vízszint-emelkedés, de a szóvivő-helyettes azt is elmondta, hogy ha nem létezne ez a műtárgy, akkor két méterrel magasabb lenne a vízszint a Mosoni-Dunán.

Több mint nyolcezer kárbejelentés érkezett a szeptember 13-16. közötti viharok nyomán a biztosítókhoz, amelyek 1,1 milliárd forintot fizettek már ki vagy tartalékolnak kárkifizetésre – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége.

A jellemzően vihar, felhőszakadás okozta károk elsősorban a nyugati és a középső országrészt, Győr-Moson-Sopron és Pest vármegyéket, valamint Sopront, Veszprémet, Kőszeget, Mosonmagyaróvárt, Budapestet sújtották.

A közlemény szerint a 120 ezer forint feletti átlagkár nagyjából megfelel a viharszezonénak, ugyanakkor húsz-negyven százalékkal haladja meg a három-négy évvel korábbiakat. Ez egyrészt jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt betudható a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek. (MTI)

Csütörtökön éjjel az utolsó metró áthaladása után kezdődtek meg a végső munkálatok a Batthyány téri metróállomás lezárásánál. Innentől kezdve az M2-es metró csak áthalad a megállón, se le-, se felszállni nem lehet. A BKV Facebook-oldalán egy videóban mutatta meg, hogyan is zajlik ilyenkor az állomás lezárása.

Az árhullám miatt ma rendhagyó helyszínen kerül sor a Magyar–Orosz Gazdasági Együttműködési Bizottság ülésére - tudatta Szijjártó Péter külügyminiszter. Majd úgy folytatta:

Ami azonban változatlan: Magyarországnak fenn kell tartania az együttműködést Oroszországgal. Egész egyszerűen azért, mert ez a nemzeti érdekünk, ez a magyar emberek érdeke.

Nem ez volt viszont az első alkalom, hogy a Puskás volt a külgazdasági és külügyminiszternek találkozójána a helyszíne.

A cikk folytatódik

Újabb helyzetjelentéssel érkezett pénteken délelőtt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, melyben arról is beszámolt, hogy a Honvédelmi Minisztérium felállított egy katasztrófa válságkezelő központot, amely fogadja a területi védelmi bizottságok igényeit, majd a feladatot átadja az összhaderőnemi műveleti irányítócsoportnak, azaz a vezérkar által kinevezett hadműveleti irányítóközpontnak.

„A Magyar Honvédség úgy működik, mintha harcban állna, de most a víz az ellenség” – mondta Szalay-Bobrovniczky.

Az óbudai önkormányzat szerint 640 köbméter homokot és 145 ezer homokzsákot használtak fel a Római-part árvízi védekezéshez csütörtök estig. Úgy látják, ellátták a tulajdonosoktól kért feladatokat is, és biztonsági okok miatt a hullámtérbe mostantól nem hívnak önkénteseket – derül ki az önkormányzat közleményéből.

A Római-partra a beléptetést a rendőrség végzi, a rendőrségi beléptető pontoknál nyilatkozatot kell tenni, és mindenkit csak saját felelősségre engednek be. A regisztrált személyek karszalagot kapnak majd.

Nagy István agrárminiszter közlése szerint a tetőzés után megkezdődik a víz visszavezetése a Lajta főmedrébe, hogy a szántóföldeket mentesíteni lehessen – erről a Facebook-oldalán megosztott videójában tájékoztat. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy bár nem növekszik tovább a Lajta vízszintje, de az a szint, amit most lehet látni, elhúzódó lesz a visszaáramló víz miatt.

„Így hosszabb lesz az ár levonulása, mint gondoltuk” – mondta, majd megjegyezte azt is, hogy Mosonmagyaróvár teljes lakossága biztonságban van. A víz szint most stabilizálódik szerinte, majd néhány napon belül fokozatosan apadni fog.

Csehországban minden régióban apadnak a folyók, gyakorlatilag megszűnt az árvízveszély, s már csak néhány helyen van magasabb szintű készültség – jelentette pénteken reggel a közszolgálati rádió. Az árvíz halálos áldozatainak száma hatra emelkedett, az eltűntek száma hivatalosan jelenleg nyolc.

Az észak-csehországi Ústí nad Labemben, az Elba folyóban a rendőrök láttak egy holttestet, de a sebes vízből nem sikerült kifogniuk. Ez azt jelzi, hogy az áldozatok száma valószínűleg nem végleges. A víz eltűnésével egyre nagyobb mértékben válnak láthatóvá a károk. A hivatalos becslések most már százmilliárd koronás (1500 milliárd forint) kárról beszélnek. Zbynek Stanjura pénzügyminiszter javasolni fogja a kormánynak, hogy az idei évre tervezett költségvetési hiányt 30 milliárd koronával (450 milliárd forint) emeljék meg és tegyenek így a jövő évi költségvetéssel is. Mérlegelik ugyanakkor az árvízi kötvények kibocsátását is, hogy növeljék az államkassza bevételét. Erre 1997-ben már volt példa, s a kötvények gyorsan elkeltek.

Csehország 2 milliárd eurót fog kapni abból a 10 milliárd euróból, amivel Brüsszel segíteni fogj az árvíz sújtotta Közép-Európát.

Az árvíz sújtotta településeken megkezdődtek a helyreállítási munkák, de nedvességelszívó készülékekre lenne szükség, a csehek az EU-tól kértek segítséget, de már több európai állam önként is jelentkezett segíteni. Szlovénia például már több száz ilyen gépet küldött Csehországba.