Halad lefelé az árhullám, Budapesten szombatra várható tetőzés

A klímamodellek is azt mondják, hogy növekedni fog az őszi és téli csapadék, de a korábban megszokottól eltérően nem csupán hosszan tartó, áztató esőkre számíthatunk a jövőben, hanem nagyobb mennyiségekre rövidebb idő alatt. És így is marad egy jó darabig. Egyhamar nem tudjuk visszacsinálni, és hosszabb távon is hozzá kell szoknunk ezekhez a jelenségekhez – mondta a hvg.hu-nak Szabó Péter az ELTE Meteorológia Tanszékének doktorandusz hallgatója, aki egyébként a klímaválság magyarországi hatásait vizsgáló kutatás egyik résztvevője is.

Szerinte ez még akkor is így marad, ha sikerül teljesíteni a klímacélokat, és csökkenteni a klímaváltozást okozó, légkört terhelő káros gázok kibocsátását. A rendszer tehetetlensége ugyanis olyan nagy, hogy ha most mindent kibocsátást abbahagynánk, akkor is csak 15-20 év múlva lenne érezhető hatása.

Az, hogy a klímaváltozás hatására eltolódnak a csapadékeloszlások komoly kockázatot rejt magában. A csapadék éves összege ugyan nem változik, de eloszlása annál inkább: nyáron kevesebb esik, ősszel és télen pedig több. Ez azzal is jár, hogy nyáron a felszín felmelegedése óriási párolgással jár, amivel hatalmas mennyiségű vizet veszít a talaj. És hiába esik sok csapadék télen, a hiányzó mennyiséget nem tudja pótolni, mert vagy elfolyik a fagyott talajon, vagy nincs, ami megtartsa.

Brüsszel közleménye szerint Csehország kérése nyomán, az EU polgári védelmi mechanizmusának keretében Szlovénia, Belgium, Horvátország és Németország szállít több száz párátlanító (nedvességelszívó) berendezést, amely az árvíz károsította épületek szárításához és a mihamarabbi helyreállításhoz szükséges.

Lengyelország kérését, amely vízfertőtlenítés biztosítására vonatkozott, Svédország teljesítette azzal, hogy több száz palack klóramint szállít az árvíz sújtotta országnak. Az Európai Unió a klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus műholdképeit is rendelkezésre bocsátja az érintett országok vészhelyzet-elhárítási műveleteinek támogatására. Az EU a kohéziós alapból tagállami kérés esetén összesen 10 milliárd eurót mozgósít az árvizek által sújtott országok számára. (MTI)

Az előrejelzések szerint az eddigi jelzésekhez képest pár centivel alacsonyabban, 837 centiméternél szombaton napközben tetőzik a Duna Budapesten, ezt követően pedig ezen a szakaszon is lassú apadásra kell számítani. Az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzése alapján jövő hét közepére nagyjából két méterrel csökkenhet a vízszint, így szerdára az alsó rakpartok is kiszabadulhatnak a víz fogságából. (Időkép)

Esztergomban előreláthatólag ma napközben, Nagymarosnál pedig éjszaka tetőzik a folyó. A vízállás Budapesten ma éjjel meghaladta a III. fok szintjét, a tetőzés a fővárosban szombaton napközben várható a III. fok szintje fölött, 830-840 cm körül – írja közleményében az Országos Vízügyi Főigazgatóság.

A Rábán Árpásig fokozat alatti, Győrött a III. fokozat szintje feletti tetőzésre lehet számítani a jövő hét elején. A Lajtán a szükségtározó megnyitásának köszönhetően Mosonmagyaróvárnál éjszaka 286 cm-en, a valaha mért legmagasabb vízállástól, vagyis LNV-től kb. 30 centiméterrel alacsonyabban volt tetőzés.

A lassú és tartós áradás miatt most kapják a legnagyobb terhelést a gátak a Dunakanyarban. Az ideiglenes védműveknek akkora nyomást kell kibírniuk, hogy bármikor előfordulhatnak váratlan jelenségek, mint a csurgás, vagy a buzgár, amelyek veszélyeztetik a töltések stabilitását.

Az előrejelzések szerint 759 centiméteren tetőzik a Duna Esztergomnál.

A cikk folytatódik

Fülöp Zsolt polgármester szerint Szentendre továbbra is várja az önkéntesek jelentkezését, hiszen bár a város felkészült a védekezésre, a továbbiakban is szükség lesz önkéntesekre a gát figyeléséhez és az éjszakai figyeléshez. Ha esetleg rendkívüli beavatkozásra lenne szükség, akkor kellenek hadra fogható önkéntesek, akik készenlétben vannak, és akiket egy telefonhívással lehet értesíteni.

Hangsúlyozta, a tetőzéssel nem ér véget a védekezés, hiszen ez még egy hétig el fog tartani. Akkor lehet majd megnyugodni szerinte, ha másodfok alá tud menni a készültség.

Ezeket a legutóbbi, 2013-as nagy árvíz után készítették el. Budapesten szombat estére várják a tetőzést, de már most nyolc méter felett van a Duna vízszintje, a rakpart fáinak egyre nagyobb része kerül víz alá.

Ez még így is csak a töredéke a 21 balatonnyi víznak, ami a Boris ciklonból kihullott – írja az Időkép. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság óránkénti közléseiben nem csak a vízállást, de a vízhozamot, vagyis folyóink keresztmetszetein másodpercente átfolyó vízmennyiséget is megadja, így kiszámolható, mekkora víztömeg folyik le a Dunán a napokban.

A Balaton vízállástól függően nagyjából 1,9 köbkilométernyi, avagy 1900 millió köbméternyi édesvizet tárol, ezt a Duna budapesti szelvényére számított átfolyási adatsorával összevetve kiderül, hogy hétfő éjféltől csütörtök délutánig – az emelkedő vízszint miatt egyre gyorsabban, jelenleg kb. 7500 m³/másodperc sebességgel – már közel egy balatonnyi víz ömlött át a fővárosi szakaszon.

A folyamat a következő napokban tovább gyorsul, a következő balatonnyi mennyiség két és fél nap alatt összegyűlik,

így egy hét leforgása alatt két balatonnyi víz halad át a Duna medrén Budapestnél. Ha ennyit vizet Magyarország teljes területére szétterítenénk, 4 centis, bokáig érő víz állna mindenhol.

286 centiméteren tetőzött éjszaka a Lajta, jelentette be Szegi Attila az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivő-helyettese a Mosonmagyaróvár TV Facebook-oldalán. Tegnap végig ez alatt volt 1-2 centiméterrel, ma reggel pedig 284 centiméteres szintet mértek.

Úgy vélik, ha szerda éjjel nem nyitják meg vésztározót, akkor ez a tetőző vízszint 20 centiméterrel magasabb lett volna, 300 centiméter felett. A víztározó megtelt, csütörtök hajnal óta vezetik vissza lassan a Lajtába a vizet, ezért s lassú az apadás. Szegi szerint most kapják a legnagyobb terhelést a töltések, ezért ezeket a nap 24 órájában figyelniük kell.

Nagybajcsnál tegnap a 2013-as vízállásnál 50 centivel alacsonyabban tetőzött a Duna és már azóta 20 centit apadt a folyó vízállása. Jelenleg Komárom és Esztergom térségében tart a tetőzés, és zajlik a védekezés a Mosoni-Dunán is. A győri torkolatnál zárva van a műtárgy, ezért itt most kezdődik a vízszint-emelkedés, de a szóvivő-helyettes azt is elmondta, hogy ha nem létezne ez a műtárgy, akkor két méterrel magasabb lenne a vízszint a Mosoni-Dunán.

Több mint nyolcezer kárbejelentés érkezett a szeptember 13-16. közötti viharok nyomán a biztosítókhoz, amelyek 1,1 milliárd forintot fizettek már ki vagy tartalékolnak kárkifizetésre – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége.

A jellemzően vihar, felhőszakadás okozta károk elsősorban a nyugati és a középső országrészt, Győr-Moson-Sopron és Pest vármegyéket, valamint Sopront, Veszprémet, Kőszeget, Mosonmagyaróvárt, Budapestet sújtották.

A közlemény szerint a 120 ezer forint feletti átlagkár nagyjából megfelel a viharszezonénak, ugyanakkor húsz-negyven százalékkal haladja meg a három-négy évvel korábbiakat. Ez egyrészt jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt betudható a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek. (MTI)