Halad lefelé az árhullám, Budapesten szombatra várható tetőzés
A vízügy tájékoztatása szerint vonul lefelé az árhullám az országban, minden érintett területen folyik a védekezés. Mivel a Boris ciklon távozása után már sehol sem volt említésre méltó csapadék a vízgyűjtőkön, a tetőzést követően lassú apadás zajlik már a felsőbb szakaszokon. Ez egyben azt is jelenti, hogy az árhullám, amelyet a korábbi rendkívüli esőmennyiség indított el, egyre halad lefelé a vízfolyásokon. Budapesten szombat napközbenre várják a tetőzést. Közvetítésünk az árvízvédekezés hetedik napjáról.
Teljes hajózási zárlat a sport és hobbi kishajóknak a Dunán
Az árvíz elleni védekezés és a víziközlekedés biztonsága érdekében a hajózási hatóság teljes hajózási zárlatot rendelt el a sport és kedvtelési célú kishajóknak, továbbá a nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi járműveknek a Duna magyarországi szakaszán, - vagyis Szap község (Szlovákia) és a déli országhatár között - a fő- és mellékágakban (a Ráckevei-Soroksári Duna-ág kivételével) - hívta fel a figyelmet a tiltásra az Országos Vízügyi Főigazgatóság.
A gazdája meg akarta menteni az állatot, de majdnem őt is elsodorta az ár, alig tudták kihúzni - írta az Óbudai Kutyás Egyesület a Facebook-oldalán.
„Nem véletlen írjuk folyamatosan azokat a posztokat, hogy ne vigyetek a Duna közelébe most se gyerekeket, se kutyát és ti se menjetek a partjára!” – írták a bejegyzésben. (hvg)
- mondta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője. Siklós Gabriella szerint Komáromnál már tetőzött, Esztergomnál tetőzés közeli állapotban van a Duna, Budapesten 835-840 centiméter a vízállás, ami 50-55 centiméterrel elmarad a 2013-as árvízétől. Kitért arra is, a két napja elzárt Kisorosziban élők tudják kezelni a helyzetet, és mivel közeledik a tetőzés, várhatóan néhány nap múlva felszabadul a terület. A szóvivő kiemelte, hogy a Budapesttől délre fekvő területeken az 1954-es jeges árvízre építették ki a töltésvonalakat, azok nagyon magasak, de ott is előfordulhatnak védendő helyek, csurgások, szivárgások, buzgárok. Siklós Gabriella megemlítette azt is, hogy a Lajtán még mindig a legmagasabb fokú a készültség, de nagyon lassú apadás kezdődött el, "egy-két centimétert már néha apad". Az OVF szóvivője hangsúlyozta, hogy árvízi jelenségek nagyon nagy számban várhatók, a vízügyeseken és a gátakon dolgozókon hihetetlenül nagy a felelősség, és nagy szükségük van nyugalomra. Ismételten arra kért mindenkit, hogy ne a töltésekre és az ideiglenes védművekre kiránduljanak, mert ezek bármikor elkezdhetnek átnedvesedni, átázni, a jelenségek egyik pillanatról a másikra bukkannak fel. Ilyenkor nem lehet zavarni a vízügyesek munkáját - mondta Siklós Gabriella, megemlítve, kisebb konfliktusok is kialakulnak amiatt, hogy a vízügyesek nem tudnak haladni a töltéseken a nézelődőktől. Azt kérte, hagyják dolgozni a szakembereket.
A Váci Fegyház és Börtön közvetlenül a Duna-parton van, az árhullám ma érte el a területét. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága közleménye szerint a börtönt és a fogvatartás rendjét nem veszélyezteti az árvíz, a zárkák biztos távolságban helyezkednek el az érintett területtől.
A tetőzésre több ezer homokzsákkal készültek. "A többnyire magas biztonsági besorolású fegyházas rabok az intézeten belül aktívan részt vettek a munkálatokban, mindennap több száz fogvatartott, három műszakban szüntelenül töltötte és pakolta a biztonság zálogát jelentő zsákokat. A kemény munka eredménye 4 nap alatt 40 ezer homokzsák lett, amelyből 20 ezer a várost, míg 18 ezer az intézetet védi. A fennmaradó 2 ezer zsák tartalékként lett deponálva" -írta a BvOP.
Így öntötte el a Római-part egy szakaszát a Duna négy nap alatt
Olvasónk négy egymást követő nap ugyanabban az időszakban készített fotót a Római-parton. Az elsőt szeptember 17-én, az utolsót pénteken délben, jól látszik, ahogy egyre inkább elöntötte a partszakaszt a Duna. A főváros szakaszán szombat napközben tetőzhet a folyó az előrejelzések szerint, az Országos Vízügyi Főigazgatóság mérései szerint délután 821 centiméteren állt már a Duna.
Egyre nagyobb szüksége van segítségre a római-partiaknak
A III. kerület-Óbuda, Békásmegyer, Csillaghegy, Római-part, Kaszásdűlő csoportban sorra jelennek meg a segítséget kérő bejegyzések. A jelek szerint a Római-part egyre nehezebb helyzetben van, vízben áznak az utcák. A Nánási úton, a Római parton szivattyúzzák a vizet, vannak épületek ahol már 25 centiméteres víz áll.
Az Egyesület a Római-partért Karácsony Gergelynek címzett közleményében azt írja, „a Dunába tolt és magára hagyott 2000 embernek és rengeteg vállalkozásnak itt a Rómain fel kellett adnia nyugodt és emberhez méltó életét és szembenézni emberi tragédiákkal, erejét és anyagi forrásait meghaladóan védekezve és legfeljebb napi 1-2 órát pihenve. Sajnos sokan vannak, akik anyagi és emberi erőforrások nélkül meg sem tudták kezdeni a védekezést.” Hozzáteszik, „a partiak magánerős védekezése tehermentesíti a Királyok-Nánási úton lévő semmire nem alkalmas nyúlgátat a ráterhelődő víznyomás alól, mivel az előtte lévő és védekező tulajdonosok enyhítik a nyúlgátra nehezedő víznyomást”.
Ezt a kérdést válaszolta meg a Fővárosi Vízművek a Facebook-oldalán. Mindenekelőtt azt fontos tudni, hogy a Duna vize meglehetősen szennyezett az árvíz idején, hiszen a medréből kilépve rengeteg hordalékot sodor magával, például összeszedi a szemetet és kimossa a szennyvízgyűjtőket.
Ezért miután elbontják a nyúlgátakat, a zsákokban lévő homokot építkezéseken lehet felhasználni még, a fertőzésveszély miatt a zsákok viszont veszélyes hulladéknak számítanak, ezért azokat elégetik.
Csehországban óriási pusztítást hagyott maga mögött az árvíz
Csehországban gyakorlatilag megszűnt már az árvízveszély, hiszen apadni kezdtek a folyók, így elkezdődhetnek a helyreállítási munkálatok. Az ár óriási pusztítást hagyott maga után.
A klímamodellek is azt mondják, hogy növekedni fog az őszi és téli csapadék, de a korábban megszokottól eltérően nem csupán hosszan tartó, áztató esőkre számíthatunk a jövőben, hanem nagyobb mennyiségekre rövidebb idő alatt. És így is marad egy jó darabig. Egyhamar nem tudjuk visszacsinálni, és hosszabb távon is hozzá kell szoknunk ezekhez a jelenségekhez – mondta a hvg.hu-nak Szabó Péter az ELTE Meteorológia Tanszékének doktorandusz hallgatója, aki egyébként a klímaválságmagyarországi hatásait vizsgáló kutatás egyik résztvevője is.
Szerinte ez még akkor is így marad, ha sikerül teljesíteni a klímacélokat, és csökkenteni a klímaváltozást okozó, légkört terhelő káros gázok kibocsátását. A rendszer tehetetlensége ugyanis olyan nagy, hogy ha most mindent kibocsátást abbahagynánk, akkor is csak 15-20 év múlva lenne érezhető hatása.
Az, hogy a klímaváltozás hatására eltolódnak a csapadékeloszlások komoly kockázatot rejt magában. A csapadék éves összege ugyan nem változik, de eloszlása annál inkább: nyáron kevesebb esik, ősszel és télen pedig több. Ez azzal is jár, hogy nyáron a felszín felmelegedése óriási párolgással jár, amivel hatalmas mennyiségű vizet veszít a talaj. És hiába esik sok csapadék télen, a hiányzó mennyiséget nem tudja pótolni, mert vagy elfolyik a fagyott talajon, vagy nincs, ami megtartsa.