Megfojtott futártársadalom: ma már csak a túlélésről szól a munka napi 12 órában, heti hat-hét napon
A kata adózási forma 2022-es megnyirbálása érzékenyen érintette az egyéni vállalkozókat, de talán a leglátványosabban a futárok adtak hangot elégedetlenségüknek. Sőt gyakorlatilag azóta is rendre lehet olvasni arról, hogy milyen kihívásokkal szembesülnek: a megnövekedett adóterhek, az elszállt infláció, a piacon megjelenő olcsóbb, terhelhetőbb külföldi munkaerő mind nehezebb helyzetbe sodorta a főállású futárokat. Az elmúlt hónapokban azonban a futártársadalomban inkább az adózási kérdések kerültek fókuszba, miután az elmúlt két év történései mostanra csúcsosodtak ki a felélt megtakarításokkal és a sokszor szabadidő és szociális élet nélküli munkavégzésben.
„Eddig heti 5 nap dolgoztam napi 10 órát. Hogy most a pénzemnél legyek, 6 nap megyek ki 10 órára. És akkor a brutális inflációval még nem is számoltam” – mesélte még tavasszal az egyik futár. Néhány hónap elteltével azonban már inkább napi 12 órát, heti 6-7 napot kell dolgoznia, hogy a pénzénél legyen.
Mindez azt jelenti, hogy ha reálértéken és pénzénél akar maradni a lapunknak nyilatkozó futár, heti hét nap kell dolgoznia, és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy félretegyen a nehezebb időszakokra. A kialakult helyzet miatt ma már egyre többen mennek át a vállalkozói létből a szürke zónába, erről már a tavasszal a nagyobb érdekérvényesítés reményében létrehozott Futárok Ligájának egyik vezetője mesélt nekünk.
Megfojtott futártársadalom
„Azzal, hogy 40 százalékos költséghányad alá kerültek a futárok, a kata megváltoztatása után gyakorlatilag megfojtották a futártársadalmat” – mondta a tavasszal létrehozott Futárok Ligájának egyik vezetője, aki a kiszolgáltatottsága miatt szeretne névtelen maradni, a platformcégek ugyanis bármikor indoklás nélkül megszüntethetik a szerződést a futárokkal. Szerinte esetükben maga az állam alakít ki olyan környezetet, hogy a vállalkozások, ebben az esetben a futárok tönkremenjenek.
„Senkinek semmi baja nem lett volna azzal, ha 50 ezer helyett 100 ezer forintot kell kataként befizetni. Az adózási forma olyan volt, hogy mellette lehetett bárkinek szociális élete, tudott saját magának nyugdíj-előtakarékossági számlát nyitni. Mára viszont se szociális élet nincs, sem pedig nyugdíj-előtakarékosság, hiszen mostanra sokan arra kényszerültek, hogy ezekhez a megtakarításokhoz hozzányúljanak és feléljék” – mesélte a vezető.
Megjegyezte: ma már csak a túlélésről szól a futárlét, és ahhoz is hétből hét napot kell dolgozni.
Éppen ezért szeretnék, hogy a taxisokhoz hasonlóan ők is a 80 százalékos költséghányad alá essenek, ne a 40 százalékos alá.
Mára a helyzet odáig fajult, hogy egyre többen kényszerlépésekhez folyamodtak a megélhetés érdekében. Tudunk olyan futárról, aki feketén elment egy családhoz dolgozni, és 4 órában annyit keres, mint az egész napos futárkodással napi 8 órában. Volt, aki szintén a fekete zónába ment át zöldséget árulni, mellette pedig egy másokkal megosztott fiók alatt, azaz lényegében valaki másnak a nevében dolgozik, hogy ezzel csökkentse a költségeit, a flottadíjat, a járulékokat. Más pedig inkább elment a közterület-fenntartókhoz, mert azt is jövedelmezőbbnek látta a főállású futárkodásnál, vagy egyszerűen csak kivándorolt.
„Ezek a példák mind azt mutatják, hogy a hazai vállalkozási rendszer egyáltalán nem vállalkozásbarát” – mondta a Futárok Ligájának vezetője miután elmeséltem neki a fenti példákat.
Ezt támasztja alá szerinte az is, hogy a kata beszántása után rengeteg flottacég alakult, de akkor még egyáltalán nem a külföldi munkaerő miatt. Később viszont felerősödött ez a folyamat, amelyen keresztül a platformcégek nagy mértékben sakkban tartják a Magyarországon boldogulni próbáló, nem csak magyarokból álló vállalkozói réteget. Ezekben a cégekben sokszor 2-4 órába vannak bejelentve a futárok, miközben akár napi 10-12 órát is dolgoznak. „Mondanom sem kell, hogy egy 2 órás bejelentés esetén mennyi a táppénz, ha valaki kiesik a munkából egy időre” – jegyzi meg az érdekképviseleti vezető.
40 helyett 80
A futárok a helyzet megoldása és javítása érdekében egy adószakértői szakvéleményt is készíttettek, amelyben számszakilag is világosan látszik az, amit egyébként a bőrükön tapasztalnak. A dokumentum részletesen bemutatja, milyen jövedelmi hátrány érte a futárokat az elmúlt években a kata beszántása és a magas inflációs környezet miatt, és hogy hogyan változna a helyzet, ha a 40 helyett a 80 százalékos költséghányad alá esnének.
Mielőtt azonban tovább haladnék, jöjjön egy rövid adózási gyorstalpaló. A kata hatálya alatt bevételtől függetlenül fix évi 600 ezer forint volt az adó nagysága. Az átalányadózás esetén jogszabályokban rögzített, mely tevékenységek milyen költséghányad alá esnek. A költségszámlákat tehát nem kell gyűjteni, a jogszabály dönti el, hogy a bevétel hány százalékát kell költségnek tekinteni. Ha ezt a részt levonják a bevételből, akkor abból kerül levonásra a személyi jövedelemadó, a tb és a szochó.
A szakértői anyag szerint egy átlagosnak tekinthető, évi 8 millió forintos árbevétel esetén a KATA alatt 7,3 millió forint bevétel maradt, ami az átalányadó miatt 16 százalékkal 6,1 millió forintra csökkent. Ez tehát csak az adóköltség levonása után megmaradó rész, ebből kell finanszírozni a megélhetésen túl a vállalkozás működtetéséhez szükséges megnövekedett költségeket, más szóval a vállalkozói költségeket. Minél magasabb egyébként az elért árbevétel, arányaiban annál kevesebb jövedelme marad a futárnak, 12 millió forintos árbevétel esetén már 20 százalékot buknak az adón, vagyis 11,2 millió forint helyett már csak alig több mint 9 millió forint jövedelme marad az adók és járulékok levonása után. A kata hatálya alatt pedig ez pont fordítva volt: minél magasabb volt az árbevétel, arányaiban annál kisebb terhet jelentett a tételes fix adó. A négy bevételi kategóriában (évi 6, 8, 10 és 12 millió forint)
átlagosan 17 százalékkal kisebb jövedelemhez jutnak a futárok ugyanannyi munkával csak az adózási környezet változása miatt.
Ha egy másik oldalról közelítjük meg a kérdést, akkor a 8 millió forintos bevételből 701 ezer forint (kata+iparűzési adó+kamarai hozzájárulás) helyett az adózó közel 1,9 millió forintot fizet be az államkasszába, vagyis 2,6-szor többet a korábbinál. 12 millió forint éves bevétel esetén pedig már 3,9-szer többet utal az államnak a futár.
link
Forrás
Win-win helyzetet jelentene a 80 százalékos költséghányad
Amennyiben a kormány engedne a futárok kérésének, és őket is áttennék a 80 százalékos költséghányad alá, a jelenlegihez képest érezhetően javulna a jövedelmi helyzetük. Mindez ráadásul úgy történne, hogy a katához képest az államkassza is több bevételhez jutna, arról nem is szólva, hogy jó eséllyel sokan visszatérnének a szürke gazdaságból, azaz a flottákból, és így mindenki számára jelentősen tisztulnának a gazdasági körülmények, nagyban csökkenne a szektort jellemző egyenlőtlen verseny. Win-win helyzet.
A jövedelem 8 millió forintos árbevétel esetén csak 3,8 százalékkal lenne kevesebb, mint a kata hatálya alatt, kicsivel több mint 7 millió forint. 12 milliós bevételnél pedig 3,2 százalékot buknának a futárok a katához képest, az akkori 11,2 millió helyett 10,9 millió forint lenne a jövedelmük.
Ennél is többet nyernének azonban a jelenlegi helyzethez képest. A két vizsgált árbevételt nézve 8 millió forint esetén majdnem 1 millióval lenne több a jövedelem 80 százalékos költséghányaddal, míg 12 millió forint éves bevételnél 1,8 millió forinttal több maradna.
link
Forrás
Óriásit zuhant a futárok életszínvonala
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!