orosz-ukrán háború
Egy kijevi gyerekkórházat bombáztak le az oroszok
július 08., 11:50
Cinizmus biturbó: a háborús agresszor Moszkva „elítél minden olyan akciót, amely civilek halálához vezet”
Bő két és fél éve tart Ukrajna területén az orosz katonai agresszió. Az ENSZ adatai szerint szeptember végéig csaknem harmincezer civil halálos áldozata vagy súlyos sérültje volt a harcoknak. Az oroszok többször támadtak gyerekkórházakat, idén nyáron például néhány nappal Orbán Viktor moszkvai „békemissziója” után bombáztak egy kijevit, annak a támadásnak legalább húsz halálos áldozata volt.
Ennek fényében a cinizmus csúcsra futtatásaként értelmezhető az a nyilatkozat, amit Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője adott szerdán a közel-keleti helyzetről, ami szerinte a legriasztóbb forgatókönyv szerint alakul. Peszkov ugyanis többek között a címben idézett kijelentést tette, azt, hogy Moszkva elítél minden olyan akciót, amely civilek halálához vezet. Emellett beszélt arról is, hogy „kapcsolatban állunk a konfliktus minden résztvevőjével, továbbra is fenntartjuk ezeket a kapcsolatokat”, ami már-már olyan volt, mintha Szijjártó Pétert hallanánk a konnektivitásról beszélni.
Marija Zaharova külügyi szóvivő azt mondta, hogy mély aggodalommal figyelik az eseményeket „egy nagyszabású közel-keleti háború növekvő kockázata miatt”. Ő is, Peszkov is önmérsékletre szólította fel a szemben álló feleket, valamint arra, hogy ne hagyják tovább romlani a katonai és politikai helyzetet, és akadályozzák meg, hogy a régió egy nagy háború szakadékába sodródon bele. Mint mondta, ez a Közel-Kelet egyik országának sem áll érdekében.
Moszkva szerint a regionális helyzet általános javításának kulcsa a palesztin probléma igazságos rendezése. Nemzetközi erőfeszítéseket sürgetett annak érdekében, hogy mielőbb tűzszünet jöjjön létre a Gázai övezetben, és újraindulhasson a palesztin-izraeli konfliktus rendezése az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott határozatok keretei között, a két állam létét feltételező megoldás alapján.
Peszkov az „ukrajnai válságról” is beszélt: azt mondta, hogy Berlin nem jelezte igényét egy Olaf Scholz német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz államfő közötti, a helyzet rendezését szolgáló telefonbeszélgetésre. Szerinte Moszkvának és Berlinnek „nincsenek kézenfekvő közös témáik”, Oroszország és Németország kapcsolatai „az utóbbi hibájából a nullára redukálódtak”.